HTML

Bűvész blog

Kelle BotondBűvészhírek, beszámolók, kritikák, videók, kellékek a hazai és nemzetközi bűvészvilágból Kelle Botond szerkesztésében.

Híreket, infókat, linkeket a buveszblog@index.hu-ra küldj!

Friss bűvészhírek emailben!

Iratkozz fel, hogy emailben értesülj a friss cikkekről!

Írd be az emailcímedet ide:



Vagy kattints ide! 

Facebook

Catlakozz a blog Facebook csoportjához!

Kellék ajánló

Friss topikok

In memoriam

István

Utolsó kommentek

Címkék

21 corodini (11) 22 corodini (6) 4f (3) a (2) a38 (3) agt (5) ajándék (7) ajándék ötlet (2) ajánló (278) akció (2) alapok (2) álarcos (2) álarcos mágus (3) alexis conran (2) amazing johnathan (6) americas got talent (3) archív (4) árpa attila (3) arsene lupin (3) artistavizsga (2) astor (8) átverés (3) ausztria (3) autómentes nap (2) avatás (2) az illúzionisták (3) az illúzió mesterei (2) a hét idézete (18) a kiválasztott (14) a tudatfeletti (3) badár sándor (3) badár tamás (15) baki (2) balckpool (2) baleset (4) barry and stuart (5) bbc (4) ben hanlin (2) beriner tamás (2) beszámoló (46) bgt (2) bicycle (6) blackpool (7) blikk (3) blog (5) blues brothers (2) bognár krisztián (3) boldog péter (8) Borbély Csaba (2) bors (5) botafogo (2) botond (11) botond megmondja (24) botrány (2) breiner tamas (3) breiner tamás (34) brett daniels (2) britains got talent (2) budaörs rádió (3) budapest (6) bulgária (2) bullshit! (2) bűvést (2) bűvész (1216) bűvészbolt (40) bűvészek (6) bűvészelőadás (3) bűvészest (8) bűvészet (1100) bűvészklub (4) bűvésztalálkozó (19) bűvésztet (2) bűvésztrükk (2) bűvészverseny (4) bűvész blog (2) bűvész bűvészet (2) bűvész kedd (2) bűvész színház (2) bűvész tábor (2) cd (2) christian panthera (9) christoph borer (2) cikk (17) cirkusz (3) close up (5) copperfield (14) corodini (97) corodini bűvész egyesület (4) corodini emlékgyűrű (2) corodini kupa (2) craig ferguson (2) criss angel (12) csajozás (3) csalás (2) csigusz (2) csillag születik (13) csirmaz andrás (3) cssz (2) cyril (3) Czeisler Ferenc (2) czékmann katalin (8) czili gyula (3) dai vernon (5) damien white (2) danny blue (28) david blaine (5) david copperfield (11) david kaplan (2) david merlini (13) david stone (7) david williamson (3) demcsák zsuzsa (6) derren (2) derren brown (23) díj (14) díjátadó (3) direct from broadway (3) dirk arthur (2) discovery (8) discovery channel (2) dokumentumfilm (4) domenico dante (2) dr. szabó g. gábor (4) dr szabó g gábor (6) dtk (2) dvd (10) dynamo (16) eb (2) ebook (2) egy (2) eklektik (2) elemzés (2) ellusionist (2) elmélet (38) élő (3) előadás (15) emlékkiállítás (2) emlékműsor (2) emléktábla (2) enigma (3) eötvös10 (2) erdnase (2) eredmény (5) eredmények (3) eric buss (4) érme (3) est (26) európa bajnokság (2) évforduló (6) fábry (3) facebook (4) fail (2) felhívás (9) fellépők (4) felvétel (2) ferenc (4) fesztivál (2) ffff (5) figaro (50) figaro bűvészbolt (31) figaro bűvészklub (2) film (18) fism (56) fism2015 (2) fism 2012 (7) fism 2015 (5) fix tv (5) fl!p (2) flip (2) flip hallema (2) fmh (2) foci vb (2) fogadás (2) fókusz (3) fool us (3) fórum (2) fotó (2) franciaország (2) franz koffer (7) frizbi (6) fülöp gyula (2) fülöp tibor (6) gábor (5) gács rezső (2) gála (13) galamb (2) galambos fecó (11) galambos ferenc (7) gálházi istván (2) gáz (2) genii (3) gloviczki péter (2) gondolatolvasás (2) google (2) got talent (6) grand cabaret (2) gyakorlás (4) gyász (2) gyula (2) gyurci (2) habók jános (3) hajdú péter (3) hajnóczy (5) hajnóczy soma (45) hajó (4) hakni (2) halálhír (9) halloween (3) hank lee (2) hans klok (5) három szemfeényvesztő (2) harry houdini (15) hatodik (4) havasi zsolt (2) hayashi (5) hellókarácsony (3) hét idézete (2) hgt (3) hipnózis (6) hír (4) hírek (12) hírtv (2) history of magic (2) holcz (4) holcz gábor (58) holcz gabor (2) hollay istván (2) houdini (27) houdini house (5) humor (82) hungarys got talent (5) ibm (6) idézet (3) ihsz (10) ikertornyok (2) illusionists (4) illúzió (38) illúziók (8) illúzionisták (3) illúzio és humor színház (4) illúzió és humor színház (11) illúzió es humor színház (4) illúzió mesterei (11) india (2) ingyen (2) instagram (3) interjú (13) ipad (4) irodalom (2) ismered? (14) james randi (2) japán (7) jason latimer (3) játék (3) jay sankey (2) jeff mcbride (10) jegy (4) jegyvásárlás (3) johan stahl (2) joker (9) joker magic (20) joker magic day (8) joseph gabriel (2) joshua jay (10) jóslat (2) jozo bozo (2) jupiter (11) justin willman (2) kamu (5) karácsony (10) karácsonyi ajándék (2) kártya (16) kártyabűvész (2) kártyadobozok (2) kártyák (3) kártyatrükk (12) kártyatrükkök (3) Kaszányi Roland (4) katalin (8) kelle (2) kellék (11) kelle botond (45) kereskedő (2) kereszti csaba (2) kevin james (3) kiállítás (5) kína (6) kínai (2) kínai karikák (3) kitűntetés (2) kiválasztott (29) klub (4) kőhalmi ferenc (25) kolos (11) konferencia (3) kongresszus (39) kongresszusok (9) kontakt rádió (2) könyv (11) könyvajánló (2) koppintás (20) korea (2) köszönet (3) kovács józsef (2) kritika (6) külföld (3) lance burton (15) larry hypnox (5) las vegas (10) látó (2) lecture (5) legenda (3) legtöbb (2) leleplezés (14) letterman (2) le plus grand cabaret (7) lista (4) london (2) lopás (4) lottó (2) lui (19) m1 (2) mac king (2) magic (4) magicians (2) magic castle (15) mágus (2) magyarázat (4) magyar narancs (2) manipuláció (5) mantalizmus (3) marco tempest (4) margitsziget (2) maribor (3) martin adams (6) max maven (5) megemlékezés (6) meghalt (3) meghívó (2) megközelítés (2) megnyitó (5) mentál (103) mentalista (70) mentalizmus (57) mentelizmus (3) merlini (6) michael ammar (4) mikromágia (3) mikulás (3) mollini (2) molnár gergely (25) molnár szabolcs (5) moltész gyula (3) mosolygó kórház alapítvány (2) mozi (2) mr. jupiter (4) mr jupiter (2) mtv (6) munka (3) munkalehetőség (2) műsor (6) művészet (7) mystique factory (2) nagydíj (2) nagy csaba (3) nagy molnár dávid (19) napfényes étterem (4) napfényes fesztivál (6) napfényes rendezvényterem (8) nathan burton (4) neil patrick harris (2) németh gábor (5) németország (2) népszabadság (3) nevezés (9) nézettség (7) ninjaba (4) novella (2) no way (2) nyereményjáték (5) nyúl (2) olaszország (2) önálló est (36) online (3) óra (2) őrült (2) összefoglaló (2) ötlet (3) párkányi kolos (15) paródia (5) patrick page (2) paul daniels (6) paul potassy (3) penn (3) penn&teller (2) penn & teller (12) penn jiliette (5) penn teller (2) pénz (2) persolab (2) phone (2) poén (3) potassy (2) premier (3) program (18) programajánló (7) rádió (16) rafeel benatar (2) rakonczai máté (13) randi (2) reklám (9) rekord (8) rendelés (3) rendezvény (16) ricky jay (2) rimini (7) rip (2) riport (15) rodolfó (2) rodolfo (44) rodolfo100 (14) rövidfilm (3) roy (3) rtl (2) rtl klub (11) rudy coby (4) saalbach (6) sam (9) shoot ogawa (6) show (11) showder klub (3) siegfried (2) siegfried & roy (4) simon pierro (5) sindelfingen (2) sófalvi (2) sófalvi márton (2) solomon (2) soma (117) somakoma (3) somogyi zoltán (8) sorozat (3) steve cohen (2) steve wyrick (8) story4 (4) street magic (2) succubus (2) sugár péter (10) svájc (2) szabadulás (3) szabadulóművész (4) szabályok (2) szabó g gábor (3) szabó istván (24) száva sándor (2) szeánsz (3) szeminárium (44) szentpéteri attila (5) szilveszter (2) színház (6) szkaptikus (2) szkeptikus (8) szlovákia (2) szobor (4) születésnap (4) tábor (7) találkozó (4) tanács (3) tanácsok (2) tanítás (3) ted (2) tegnapi újság (3) tehetségkutató (2) telefon (2) teller (9) temetés (2) termék (2) tévhit (2) the illusionists (3) the magic hands (2) tihany (2) timo marc (3) tim ellis (2) tipp (2) tom mullica (2) topas (5) toplista (4) történelem (2) történet (3) tóth laca (2) trafó (2) trükk (12) trükktanítás (2) tudatfeletti (6) tudomány (3) turné (5) tűz (6) tv (128) tv2 (27) tv5 (3) tva (3) tv műsor (2) uborka (2) új (2) újdonság (4) újdonságok (3) újságcikk (2) um (9) underground magic (5) ungár anikó (3) uri (9) uri geller (35) usa (2) utcai bűvészet (2) valentin nap (4) váradi tibor (5) vegas (15) vélemény (6) verseny (25) versenyzők (5) vicc (5) vicha attila (5) videó (64) video (129) videók (2) videoverseny (3) világbajnok (4) világbajnokság (17) washington (4) wayne houchin (4) wh (2) william rain (4) world magic awards (4) xcm (5) youtube (3) yu ho jin (2) zene (6) zene a buveszetben (2) zene a bűvészetben (5) zsonglőr (2) zsűri (2) Címkefelhő

Hívj meg minket egy sörre!

Ha tetszik a blog, támogasd!

Ennyien olvasnak éppen

Öt dolog, amit a bűvészek előbb tudtak, mint a tudósok

2014.08.09. 20:05 Kelle Botond

brain-working-2ndskiesforex.jpgBár a bűvészetet a felületes szemlélő talán egyszerűen csak kézügyességi elemek és trükkös tárgyak használatának kombiánciójának gondolhat, azért mi bűvészek tudjuk, hogy itt sokkal többről van szó: az eszköztárunkban számos olyan elem van, ami ezeknél jóval messzebbre mutat. Ugyanis miről is szól a bűvészet? A bűvészek természetfeletti dolgok illúzióját keltik. És mivel úgy tűnik a természet törvényeit nem tudjuk megsérteni, ezért inkább az emberi agyat célozzuk meg és annak hiányosságait és sebezhetőségét használjuk ki. Ennek eredménye pedig ugyanaz lesz: a néző számára létrejön a lehetetlen esemény illúziója. És ezeket mi bűvészek évezredek óta tökéletesítjük: így azok a mutaványok és technikák maradtak használatban ma is, amik a leghatékonyabbak. Így kutatók is rájöttek arra, hogy a bűvészek kitűnően ki tudják használni az emberi érzékelés és az agy műkdésének bizonyos korlátait és ezért a bűvészet vizsgálatával közelebb juthatnak agyunk működésének megértéséhez. 

Ahogy Christof Koch, a Caltech agykutatója fogalmaz: "Ugyanazok a kérdések foglakoztatnak minket [bűvészeket és agykutatókat], csak egyszerűen más megközelítésből jutottunk el ezekhez a problémákhoz." Hogy mennyire sokat várnak ezektől a kutatásoktól azt jól muatja például Susana Martinez-Conde, a Barrow Neurological Institute kutatójának lelkesedése, aki egyenesen úgy fogalmaz, hogy "Remélem a bűvészek által létrehozott kognitív illúziók ugyanúgy hozzá fognak segíteni minket tudósokat az érzékelés jobb megértéséhez, mint ahogy az optikai illúziók hozzásegítettek minket a látás megértéséhez. Úgy tűnik, hogy nekünk kutatóknak felesleges feltalálnunk a spanyolviaszt: a bűvészek már ősidők óta ismerik azokat a folyamatokat, amikkel mi csak mostanában kezdünk el foglalkozni." 

Na most akkor mi lesz itt? Na nehogymár Johnny Tomphson, Apollo Robbins, Teller meg Mac King publikáljon társszerzőként tudományos folyóiratokban!? Na persze. Meg laborokban fognak a kollégák bűvészkedni elektródákkal teletűzdelt fejű tesztalanyoknak? Hát az a helyzet, hogy bármennyire furának tűnik az említett bűvészek valóban agykutató konferenciákon tartanak előadásokat és tudományos folyóiratokban publikálnak. És ami az elektródákat illeti: akármilyen furcsának tűnik, mostanában pontosan ez történik szerte a világon. 

Íme öt dolog az emberi viselkedésről és gondolodásról, amit mi bűvészek már évszázadok óta ismerünk és (ki)használunk, de a tudósok csak nemrég kezdtek velük komolyan foglakozni. 

1. A látórendszerünk hiányosságai

Olyan képeknek a nézők fejébe ültetése, amik valójában meg sem történtek: ez az amit már az ókori egyiptomban is műveletek egykori kollégáink. És itt nem kell bonyolult dolgokra gondolni, egy egyszerű eltűntetésnél is erről van szó: a néző még akkor is oda képzel egy tárgyat, amikor az valójában már régen nincs ott. Ahogy az alábbi video elején is látszik, a bűvész feldobja a labdát párszor a levegőbe, majd végül nem dobja fel, csak úgy tesz. A nézők mégis a labda után néznek, pedig egyáltalán nem látják egyetlen ezredmásodpercre sem felfelé haladni. Ebben az esetben az agy egyszerűen felülírja azt, amit a szem lát. Olyan, mintha érzékelési hibaként fogná fel, hogy a szem nem látja a labdát feldobva és ezért odateszi a képét. Aztán persze egy idő után felülírja a labda szem által látható hiánya az agy által előrevetített eseményt, de annak emlékképe megmarad, így jön létre a nézőben az illúzió.

És hogy ez mitől működik? Az amit úgy érzékelünk, hogy látjuk valójában nem az amit látunk. Az emberi érzékelés nem arról szól, hogy a valóságról teljes képet kapunk. Sokkal inkább arról van szó, hogy pillanatfelvételeket készítünk és a többit az agyunk "képzeli hozzá": ezeket a tudósok kognitív illúzióknak nevezik. A reinába bejövő vizuális ingerek 100 ezredmásodperc alatt jutnak el az agyba. Hogy ezt a kését kompenzálja, az agy megpróbálja "megjósolni", hogy hogyan fog kinézni a világ a közeli jövőben és eszerint cselekszik. Ez egy nagyon hasznos dolog a való életben (például autóvezetés, verekedés vagy vadászat közben), de ugyanakkor ezt a mi bűvészek nagyon csúnyán ki szoktuk használni. 

 

2. A figyelem irányítása tekintetünkkel

Ez egy olyan klasszikus bűvész eszköz, amit bár sokkal régebb óta használtak, talán először T. Nelson Downs és John Northern Hilliard írták le részletesen 1909-ben megjelent The Art of Magic című könyvükben, de ez a mai napig nagyon komoly témája a bűvész-szakirodalomnak: Gary Kurz Leading with your Head című klasszikus könyve is szinte teljes egészében erről szól. Röviden: hihetetlenül hatékonyan lehet a nézők figyelmét irányítani mindössze azzal, hogy az előadó éppen hová néz. Az emberi agy keresi a lényeges, figyelemre méltó dolgokat és a néző a szemével teljesen fáfókuszál látóterének arra a részére, ahol a fontosnak tartott dolog történik. Tehát például a bűvész könnyen rá tudja irányítani a nézők figyelmét az egyik kezére és azt, hogy közben a másik kezével mi történik a néző agya egyszerűen nem dolgozza fel. Maximom később, miután utólag megpróbálja kitalálni hogy mi történhetett próbálhatja meg kikövetkeztetni, hogy mi történt, de akkor már rendszerint késő.

Ez a dolog a kutatók szerint azért működik, mert az emberi agy úgy van "bedrótozva", hogy hihetetlenül érzékeny legyen a szociális jelzésekre (amiknek a legfőbb közvetítői az arc és a gesztusok). Ez nyilván nagyon hasznos a mindennapi élet és az evoluciós túlélés szempotnjából, de mi bűvészek bizony ezzel is nagyon csúnyán vissza szoktunk élni. A szemmozgás és az érzékelés vizsgálata az elmúlt néhány évben igen komoly kutatási terület lett a pszichológiában. És mint kiderült erre a bűvészet az egyik legjobb tesztelési módszer: manapság komoly kutatók állami pénzeken foglalkoznak világszerte azzal, hogy telepakolják a nézők fejét elektródákkal és szemmozgás érzékelő szemüveget adnak rájuk, aztán bűvésztrükköket mutogatnak nekik! A Durham Egyetem kutatói 2009-ben tesztalanyokon végzett vizsgálattal igazolták Visual Cognition [PDF] című cikkükben, a bűvészek évszázados technikáinak igazságát. Már most ott tart a kutatás, hogy a bűvésztrükk nézetése segítségével tudtak meg rengeteg új dolgot az autistákról és más figyelemzavarral járó állapotokról. (Az alábbi videóban - amiben Gustav Kunh kutatási eredményeit ismertetik - gyönyörűen látszik az (2:30-tól), hogy a néző az öngyújtó lángját nézi, majd felnéz a bűvész arcára és mivel az a másik kezét nézi, átvált a bűvész másik kezénak nézésére.)

 

3. Változási vakság

A bűvészek sokszor nagyon pofátlan módon cserélnek ki tárgyakat a nézők előtt, és ezek bizony sokszor nem teljesen tökéletesen hasonlítanak egymásra. (Pl. igazi citromot egy gumi citromra vagy egy üvegből készült tárgyat egy műanyagra). De gyakran előfordul, hogy valami egyszerűen már rég nincs ott ahol korábban, de ezt a nézők addig nem veszik észre, amíg a bűvész erre fel nem hívja a figyelmüket (pl. a bűvész nyakkendője eltűnik, miközben egy másik trükköt csinál és a nézők mivel épp a trükkel vannak elfoglalva ezt nem veszik észre csak mikor a bűvész megjelenteti a nyakkendőt máshonnan.) De sokszor a tárgyak mennyisége, mérete vagy színe változik meg a nézők szeme láttára és erről ők először szintén nem vesznek tudomást. És mi bűvészek ezt sem ma találtuk ki: például már August Roterberg 1897-es New Era Card Tricks című könyvében több olyan kártyatrükk szerepel, ahol egymásra hasonlító kártyákat azonosít a néző a mutatvány különböző pontjain egymással (pikk nyolcas - treff nyolcas, káró dáma - kőr dáma).

A kutatók szintén az elmúlt években kezdtek kísérletezni ezzel és igazolták, hogy megdöbbentően nagy, és normál esetben egyértelműen azonosítható változásokat sem érzékel az emberek többsége, ha a kontextus közben nem változik és egy párhozamos, folyamatos eseménysor köti le a néző figyelmét. Egy igazán pofátlan példa rá az alábbi videó, ahol ezt a jelendéget egészen extrém módon többször használja ki Richard Wiseman a University of Hertfordshire kutatója, aki nem mellesleg bűvész:

 

4. A szabad döntés illúziója

Már az első angol nyelvű bűvészkönyvben Reginald Scot 1584-ben megjelent The discoverie of witchcraft-jában le vannak írva olyan forszírozási technikák, amik a nézőnek azt az illúziót nyújtják, hogy teljesen szabadon választ kártyák, számok vagy különböző tárgyak közül. Ezek lényege, hogy a néző valójában nem tud úgy választani, hogy ne a bűvész által preferált dolgot válassza. Természetesen a bűvészeknek azóta sokat finomodtak befolyásolási technikái, és ma már nagyon sokszor apró gesztusokkal, elejtett mondatokkal és tárgyak elhelyezésével tudjuk a nézőket befolyásolni a választásban.

Azt hiszem, hogy erre nem is kell külön példát hozni, hogy hol használják a politikától kezdve a marketingen át ezeket a módszereket. A tudósok közül pedig a pszichológusok és közgazdászok kedvelt területe ez, Daniel Kahneman 2002-ben például az addig részben szubjektívnak gondolt emberi kockázatértékelési és döntési mechanizmusokat leíró elméletéért kapott Nobel díjat. És Cass Sunstein politológus pedig azért szállt síkra néhány éve, hogy a kormányzat a közgazdasági viselkedéselmélet eredményeit felhasználva befolyásolja az embereket nyugdíj előtakarésossági és egészséges étel választási döntéseik meghozatalában. Vagyis a kutatók is egyre jobban tudják igzolni, hogy sokkal de sokkal kiszámíthatóbbak és könnyebben befolyásolhatóak a döntéseink mint azt gondoljuk. Erre egy nagyon egyszerű példa alább a legkíválóbb kortárs mentalistától, Derren Browntól: 

 

5. A memória tökéletlensége

Az emberi emlékezés tökéletlensége az egyike azon dolgoknak, amit a bűvészek szinte a végletekig kihasználnak. A legkiválóbb előadók pontosan tudják, hogy az, hogy valójában mi történt a trükk során, teljesen lényegtelen. A lényeg, hogy mire fog mindebből a néző emlékezni később, mikor felidézi a trükköt. A csodát a bűvésznek nem a saját kezei között kell létrehoznia, hanem a néző fejében. A bűvészeknek és a mentalistáknak pedig számos eszközük van arra, hogy bizonyos megtörtént eseményekkel, mozdulatokkal kapcsolatos emlékeket felerősítsenek, másokat pedig elhomályosítsanak egy mutatvány során a nézők fejében. Sokszor akár még az események sorrendiségének emlékét is meg tudják fordítani, sőt a nézőknek olyan dolgokat tudnak sugallni, amik valójában meg sem történtek. Mindezteket a trükkök megoldásának elleplezése, illetve a mutatványok hatásának erősítése céljából teszik.

Most abba megint nem megyek bele, hogy kik és miért használnak még hasonló megtévesztési technikákat egészen más típusú célok elérésére. De a memória tökéletlensége elég felkapott téma mostanában pszichológusi körökben:  Elizabeth Loftus kutatásai szerint például a közvetlenül egy adott esemény után feltett kérdések olyan új és egyáltalán nem biztos, hogy valós információk létrejöttéhez járulnak hozzá, amik hozzáadódnak a szemtanú meglévő emlékéhez. Ennek a kutatásnak a fényében pedig sokak szerint alapjaiban kérdőjeleződnek meg az elsősorban tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek. )Most ide betehetnék egy videót akár a 12 dühös emberből is, de jöjjön inkább egy hazai klasszikus:)

 

+1. Magyarázat ami valójában nem ad magyarázatot semmire

Sajnos azért az emberi agy működésének nem minden korlátja járul hozzá a bűvészek sikeréhez: nagyon sok olyan eleme van, ami éppenhogy ellenünk dolgozik. Korábban írtam már róla, hogy minden néző megoldást keres a látott trükkre, még az is, aki teljesen át akarja adni magát az előadás élvezetének, hiszen a csodálkozás csak az összes létező magyarázat kizárása után jöhet létre. És sokszor előfordul, hogy a néző talál egy "megoldást", ami sokszor nem több egy egyszerű frázisnál pl.: "a kabátujjából hozta ki", vagy csak egyszerűen ennyi: "mágnes". És egy ilyen megoldást megtaláló nézőt egyáltalán nem zavarja, hogy ez esetleg egyáltalán nem ad magyarázatot a történtekre, mégis sokszor elegendő számára ennyi és kielégítő magyarázatnak tekinti. Az is gyakran előfordul, hogy a néző talál egy megoldást, ami a mutatvány egy részét megmagyarázza, de más részeit egyáltalán nem. Ez utóbbi esetben a kognitív disszonancia is szerepet játszik, ami feloldja a látszólag feloldhatatlan ellentmondásokat a néző fejében. És bizony egy ilyen pszeudo-megoldás elfogadása sokszor meggátolja a néző fejében a csoda illúziójának kialakulását. Ezt a jelenséget Pete Holmes stand-up-os énekelte meg kitűnően:

 

Ez a jelenség pedig kitűnő példa arra, amit Frank Keil és Leonid Rozenblit pszicológusok a mély magyarázat illúziójának neveznek. Ez arról szól, hogy sok esetben úgy érezzük, hogy jóval mélyebb, részletesebb és koherensebb módon értünk egy komplex jelenséget, mint tesszük azt valójában. Mint ahogy azt a 2002-ben a Cognitive Science című folyóiratben megjelent cikkükben [PDF] leírják: a laikusok általában nem ismerik fel elméleteik hiányos voltát, részben mivel nagyon ritkán kell teljes és kimerítő magyarázatot adniuk azokra a jelenségekre amikről azt gondolják, hogy értik őket. Nem véletlen, hogy komoly tömegek hisznek meggyőződéssel olyan összeesküvés elméletekben, amik tele vannak önellentmondásokkal. Vaszínűleg ezekben az esetekben az agy így próbálja meg feloldani a jelenségek megmagyarázhatatlansága által okozott feszültséget. 

A listát még sokáig lehetne folytatni. Rengeteg olyan dolog van, amit szintén sokat használunk és bizony a kutatóknak egyenlőre csak sejtéseik vannak róla, hogy ezek miért működhetnek (például, hogy miért csökken le egészen jelentős módon a nézők figyelme miközben nevetnek). 

Azt gonolom, hogy amellett, hogy jó rácsodálkozni arra, hogy a tudósok érdeklődnek technikáink iránt, fontos, hogy mi is figyeljönk ezekre a kutatási eredményekre. Ki tudja, talán amellett, hogy mi is közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy pontosan miért is működnek azok a technikák, amiket használunk talán ezen kutatások fognak minket hozzásegíteni újabb módszerek megalkotásához, vagy a meglévők tökéletesítéséhez. Nem tudom ki hogy van vele, de én alig várom a bűvészet és a pszichológia (vagy ahogy mostanában sok kutató nevezi a két műfaj határterületét: a Macicology) újabb eredményeit. Hiszen, ahogy Darwin Ortiz szokta mondani: a bűvészet vizsgálatának legfontosabb tárgya a laukusok gondolkozása. 

(A cikket Rober Herritt nemrég megjelent írása alapján kezdtem el írni, de aztán a fenti cikkben is szereplő linkek alapján is elég sokminden belekerült, meg próbáltam megfelelő illusztráló videókat találni és néhol egy-két saját gondolat is belecsúszott. A példaként hozott mutatványok során a legtöbb esetben több technikát is hsználunk párhuzamosan, ezek közül próbáltam mindenhol a legmeghatározóbbat kiemelni. Nyilván a hivatkozott tudományos eredmények elég pongyolán és bulvárosan vannak megfogalmazva, és a hivatkozott bűvész technikákat is igyekeztem csak olyan mértékben elmagyarázni, ami feltétlenül szükséges az analógiák megértéséhez. Akit bővebben érdekel a téma javaslom tanulmányozza a hivatkozott anyagokat. Szerintem hihetetlenül érdekesek. És úgy gondolom, hogy most egyenlőre a kutatók csak a felszínét kapargatják annak, ami ennek a műfajnak a vizsgálatában van. Korábban írtam arról, hogy miért nem tartom művészetnek a szakmánkat. Lassan lehet, hogy azon fogunk vitatkozni, hogy miért tudomány a bűvészet?) 

32 komment

Címkék: tudomány pszichológia elmélet bűvész bűvészet

A bejegyzés trackback címe:

http://buvesz.blog.hu/api/trackback/id/tr206569299

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Viktor-a-konyhában · http://viktorakonyhaban.blog.hu 2014.08.10. 11:09:00

Érdekes, a négyes pontban én is ugyanazt az arcot választottam volna, de teljesen más miatt: azon a srácon, a sok egyforma sima arc között van két erős vizuális elem, ami szerintem jól megkülönböztethetővé vagy kakukktojássá teszi, a szemüveg és a körszakáll, és körszakálla van pl a bűvésznek is (vagyis valami hasonló, szőrzet az arcán)

Tyreo 2014.08.10. 11:27:43

Jó cikk, köszi szépen!

2014.08.10. 12:10:29

Ez semmit nem magyaráz meg abból, hogy pl a david copperfield hogy képes repülni egy nézőkkel teli teremben, karikákon át meg üvegkalitkában stb, csak ne mondja azt senki, hogy dróton lóg meg kameratrükk.

adi155 2014.08.10. 12:45:01

Nagyon imádtam ezt a cikket. A szintén, annak ajánlom a National Geographicon az Eszement Játékok című műsort, hamarosan indul a harmadik évada. A műsor az agyunkról szól és annak megtévesztéséről ugyanúgy, mint ebben a cikkben. Köszi a cikket megint! ;)

Kelle Botond · http://www.buveszmusor.hu/ 2014.08.10. 13:35:37

@retrovírus: @$pi$: Ez a cikk egyáltalán nem arról szól, hogy hogyan csinálják a bűvészek a trükkjeiket. Itt a téma az, hogy mik azok a terchnikák, amik a trükkök működési elvét kiegészítve erősítik azok hatását és segítenek elleplezni a mutatványok megoldását.

Egyébként örülök ezeknek a kommenteknek, mert Copperfield repülését elintézni annyival, hogy "drótokon lóg" kitűnő példa a listában szereplő +1-es jelenségre. :)

cenzuratroll bosszanto 2014.08.10. 14:10:12

@retrovírus:

Van egy rossz hírem, dróton lóg. A karika pontosan úgy veri át az agyad, mint a fentebb felsorolt ügyletek.

-----

Azért tegyük hozzá, ezek a trükkök nagyrészt buta, figyelemre képtelen emberekre épülnek. Egy normálisabb, odafigyelő ember ha nem is a tökéletes megoldást látja meg, de legalább a trükk jellegére rá tud jönni.

cenzuratroll bosszanto 2014.08.10. 14:14:53

"Copperfield repülését elintézni annyival, hogy "drótokon lóg""

Pedig ez a lényege. A többi csak technika blabla lenne. Marha nehéz ráfogni azt, hogy póznákon lépked és bármilyen továbbragozása csak túlmagyarázás és szavakon lovaglás.

Kelle Botond · http://www.buveszmusor.hu/ 2014.08.10. 15:47:46

@cenzuratroll bosszanto: "ezek a trükkök nagyrészt buta, figyelemre képtelen emberekre épülnek. Egy normálisabb, odafigyelő ember ha nem is a tökéletes megoldást látja meg, de legalább a trükk jellegére rá tud jönni."

Egy "buta" vagy "figyelemre képtelen" embernek nagyon-nagyon nehéz bűvészkedni (bár a két dolog teljesen más és nem keverendő össze egymással). Én bűvészkedtem már alacsony IQ-val és figyelemzavarral rendelkező embereknek is, így tapasztalatból mondhatom ezt. A fő probélma náluk ugyanis az, hogy vagy fel sem tudják fogni, hogy pontosan mi egy trükk hatása vagy képtelenek az egész trükk során végig koncentrálni rá. Így nagyon egyszerű hatásokat és rövid trükköket lehet csak nekik mutatni és még így sem biztos, hogy létre tudja hozni az bűvész bennük a csoda illúzióját.

A közvélekedéssel ellentétben a bűvészet az egyik legkomplexebb és elmélyültebb figyelmet igénylő műfaj. (Amíg például zenét hallgatni lehet úgy is, hogy az ember közben mást csinál és csak a "háttérben megy", a bűvészetet csak teljes odafigyeléssel lehet élvezni. Sokszor ha csak egy rövid időre elbambul az ember vagy nem figyel oda, lemaradhat olyan apró részletről, ami lehetetlenné teszi azt, hogy csodálkozzon.) Az itt a cikkben példaként hozott trükkök egyébként tudatosan a lehető legegyszerűbb mutatványok.

Amúgy a bűvészek tudják, hogy azokat a legkönnyebb átverni a trükkökkel, akik olyan szemmel nézik a mutatványokat, hogy "engem nem ver át, úgyis rá fogok jönni a trükkre".

Copperfield repülésével kapcsolatban:
Ha minden további szó csak szavakon lovagolás, akkor például miért van az, hogy az általad megnevezett megoldás és idézett Wikipédia szócikk nem ad magyarázatot például a következőkre:
- miután Copperfield egyedül repül leszáll, majd a karjába vesz egy nézőt. Ha valóban csak annyi lenne a trükk működése, amit leírtál, ezzel jóval előrébb tolódna kettejük súlypontja és előrebukva, fejjel lefelé lógnának.
- ha ahogy a cikkben írják egy fix ponton van fellógatva, akkor nem lenne képes ugyanúgy kinyújtott kezekkel és lábakkal egyenes testtartással fejjel lefelé, vízszintesen és állva is repülni, hiszen ha a súlypontja nem kerül odébb, akkor végig ugyanabban a pozícióban lenne.
- a wikipédia szócikkben azt írják, a drótok sosem kerülnek fedésbe egymással és ezért látszanak: itt a magyarázat megint magának mond ellent. A trükk során többször fordul Copperfield szembe a közönséggel, elvileg ekkor pontosan egymás mögött, fedésben kéne lenniük a drótoknak és a sok kis drót együtt már láthatóvá válna.
- arról nem is beszélek, hogy a szócikk rajzán teljesen hibásan szerepel a katika átforgatás (teljesen egybekeverték a két külön karika áthúzást és egy olyat rajzoltak le, ami valójában nem szerepel a trükkben) és további tárgyi tévedések is vannak: pl. a felhők nem felülről vannak lelógatva, hanem fémrudakon állnak. Látszik, hogy a szócikket egy felületes ember írta, aki nem sokat tud a bűvészetről és még arra sem vette a fáradtságot, hogy végigolvassa John Gaughan szabadalmát.

De ha neked megnyugtatóbb annyi megoldásnak, hogy "drótokon lóg", vagy hogy "mágnes", akkor semmi gond, megtaláltad a megoldást. :)

cenzuratroll bosszanto 2014.08.10. 19:32:14

@Kelle Botond:

Első rész. Igazad van, ezzel nem vitatkozom, az emberiség átlagos IQ-ja jóval száz alatt van.

Kópéfild:

Látod, pont ezt írtam, a dróton túli világ már csak magyarázkodás.
Ne a wikipédiából indulj ki, megnyugtatlak, nem olvastam ezt a részét, nem is érdekel. Az, hogy a drót nem látszik, egy dolog. Világítással csodákat lehet tenni, még a hajókötelet is el lehet tüntetni ha szükséges, nem azokat az elemi szálakat, amiken lóg. Ha megnézed a háttereket, folyamatosan mozgó, folyamatosan mozgó világítással, az esetlegesen becsillanó szálak is tökéletesen belemosódnak a háttérbe, ennek ellenére van néhány pillanat, amikor észre lehet venni. A karika szintén érdekes, ha jól megnézed, az oldalról mutatott szimpla karikánál eleve látszik, hogy vannak szabad területek, ahol nem megy át a karika teteje, a szembe forgó dupla karikánál is ugyanez van, csak ott a mélység elnyomja a látványt, nehezebb kiszúrni a trükközést.

Volt egy érdekes sztori a nagy magyar Dunába fulladós bűvész Hősök-terén előadott buliján. A stáb egyik tagjának magyarázta a sztár muterkája a trükköt, majd hozzátette: "Maga ezt nem értheti, ez színtiszta fizika". Muter nem igazán fogta fel agyilag, miért nyerít mindenki a közelben, betudta a saját "humoros" beszólásának. A valóság mindössze az volt, hogy akinek mondta ezt az éppen a kafki egyik fizikaprofesszora volt, ezt rajta kívül mindenki tudta.
Én is csak ugyanezt tudom mondani. Lehet, hogy csodának akarod beállítani, de ez is csak színtiszta fizika, és aki ezzel alapszinten tisztában van, az nem csodálkozik azon, hogy nem esik pofára a csajjal az ölében, hanem csak egyszerűen tisztában van a felfüggesztési pont, súlypont jelentőségével.

Ha esetleg többet tudsz, oszd meg,de amíg nem prezentálsz egy Nobel díjat érdemlő antigravitációs megoldást, addig sajnos marad a "dróton lóg" verzió, mivel a fizika mai állása szerint más megoldás nem jöhet szóba.

tralalala 2014.08.10. 19:33:58

@Kelle Botond: Ceruzatroll olyan okos, hogy a Star Wars előadásán végig kiabált, hogy ez csak filmtrükk.

Kelle Botond · http://www.buveszmusor.hu/ 2014.08.10. 20:04:43

@cenzuratroll bosszanto: Nyilván mindenki látott már olyan színházi előadást, ahol a főszereplő lebeg (mondjuk Pán Péter vagy Mary Poppins), az ott alkalmazott megoldások körülbelül úgy viszonyulnak ehhez a trükkhöz, mint egy nemrég kezdett műkedvelő kártyatrükkje egy világbajnokéhoz. Nagyjából annyival komplexebb ennek a trükknek a megoldása.

Egyébként szálak használatán kívül is számos módszer van emberek vagy tárgyak lebegtetésére. Messze nem ez az egyetlen szóba jöhető lehetőség.

Nem szeretném elhitetni senkivel, hogy valami újszerű antigravitációs módszerről van szó. Csak annyit modndok, hogy bár jópár éve foglalkozom bűvészettel, amúgy gépészmérnökként végeztem, legalább 50-szer láttam Copperfield repüléséről a felvételt és egyszer élőben a trükk egy másik általa bemutatott variációját, olvastam a mutatvány alapjául szolgáló szabadalmat: mégsem állítanám, hogy minden részletét meg tudom magyarázni a mutatványnak. (Például, hogy hogyan tud leszállni, a földön állva többször megpördülni saját tengelye körül, majd rögtön újra felszállni).

Abban biztos vagyok, gogy semmiféle szál nem csillan meg a felvételen. Még ha úgy is csinálná a trükköt, ahogy gondolod szerinted olyan felvételt tettek volna be az adásba, ami nem tökéletesen sikerült?

Részben azért védem ennyire ezt a mutatványt, mert szerintem ez minden idők talán legtökéletesebb színpadi illúziója. Nem csoda, hanem bűvésztrükk.

És bár több mint 20 éve csinálta ezt Copperield színpadon először, azóta sem volt olyan bűvész, aki ezt így, teljes komplexitásában utána tudta volna csinálni. Szerintem ha annyira egyszerű lenne a megoldás mint ahogy mondod, akkor azt már megcsinálta volna más is ugyanígy vagy jobban.

Kelle Botond · http://www.buveszmusor.hu/ 2014.08.10. 20:11:09

@cenzuratroll bosszanto: "az emberiség átlagos IQ-ja jóval száz alatt van."

Az IQ tesztek skálázását úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek IQ-tesztjéről van szó, átlagos teljesítménye 100 legyen.

pucros 2014.08.10. 23:05:32

@cenzuratroll bosszanto: "az emberiség átlagos IQ-ja jóval száz alatt van"

Ez a nap mondása mindenképp :D

dukeekud 2014.08.10. 23:10:30

@Kelle Botond: Egy elore betechnikazott szinpadon vegrehajtott mutatvany az szerintem nem olyan nagy szam. El tudom kepzelni, hogy ez a Copperfield esetleg ultrahangos lebegtetest, vagy valami speci modon iranyitott magneses teret hasznal. Ennel erdekesebb az, amit peldaul ez a Dynamo magic ficko csinal, hogy latszolag az utcan az utcai targyakkal spontan hajt vegre lehetetlen mutatvanyokat.
Peldaul mikor elker valakitol egy uditos uveget, es kezzel megolvasztja azt uveget. Benne marad a keznyoma mintha agyagba nyulna.
Ilyenkor azert felmerul bennem, hogy talan nem is buveszkedik, hanem kepes modositani befolyasolni, az anyagot es a teret.

Lady.Bird 2014.08.10. 23:22:18

@cenzuratroll bosszanto: "az emberiség átlagos IQ-ja jóval száz alatt van"

Tanár az osztálynak:
- Olyan buták vagytok, hogy az 50 %-otok meg fog bukni!
- Hehe, nem is vagyunk annyian...

Lady.Bird 2014.08.10. 23:23:43

@dukeekud: "Ilyenkor azert felmerul bennem, hogy talan nem is buveszkedik, hanem kepes modositani befolyasolni, az anyagot es a teret.

.. de te is csak tévében láttad, nem? Majd akkor védjed, ha egyszer tényleg a szemed láttára csinál ilyesmit :-))

Kelle Botond · http://www.buveszmusor.hu/ 2014.08.10. 23:40:25

@dukeekud:"l tudom kepzelni, hogy ez a Copperfield esetleg ultrahangos lebegtetest, vagy valami speci modon iranyitott magneses teret hasznal."

Azért ilyen komoly módon nem szokták engedni a bűvészeknek, hogy átépítsék a színházakat egy-egy műsor erejéig. Ezzel a mutatványával körbeturnézta a világot és minden színházteremben be tudta mutatni, ahová ment. Elektromágneses hullámokkal és mágneses térrel valóban folynak kísérletek lebegtetésre, de amennyire tudom ezek egyenlőre ott tartanak, hogy nagyon kicsi (mondjuk diónyi mérető) és könnyű térgyakat tudnak így lebegtetni és szabadon mozgatni kb. 1 köbméteres térben.

"Ennel erdekesebb az, amit peldaul ez a Dynamo magic ficko csinal, hogy latszolag az utcan az utcai targyakkal spontan hajt vegre lehetetlen mutatvanyokat.
Peldaul mikor elker valakitol egy uditos uveget, es kezzel megolvasztja azt uveget. Benne marad a keznyoma mintha agyagba nyulna."

Az, hogy az utcán csinálja miért zárná ki, hogy akár minden ugyanúgy "elore betechnikazott"?

"Ilyenkor azert felmerul bennem, hogy talan nem is buveszkedik, hanem kepes modositani befolyasolni, az anyagot es a teret."

Megnyugtathatlak, hogy semmi ilyesmiről nincs szó. Ő sem és egyetlen bűvész sem állít magáról ilyeneket. :)

De hová tűnt Columbo felesége? 2014.08.11. 03:57:15

Nagyon jó bejegyzés.

Copperfield esetében valóban az a döbbenetes, hogy még nem csinálta utána senki a híres trükköt.
Ennyi év után senki nem rakta ennyire , jól, vagy még jobban össze. Eredetileg igen komoly munka lehetett benne...
Ráadásul nem is kotyogta ki senki, ha egyáltalán van DC-en kívül még más személy, aki minden részletét ismeri.

IQ téma:
Az emberiség átlagos IQ-ja inkább 100 felett van - ha jól tudom, akkor a magyar átlag 114 pont körüli. Fontos tudni, hogy ez változó átlagérték.
A jóval 100 alatti érték némi retardáltságra (hiányra) utal, vagy már egyenesen debilitásra.
(Attól, hogy egy társadalom dilettánsként él a világban, még lehet 100 feletti az átlagos IQ-ja, sajnos e kettő gyakran nem függ össze).

Wild Colonial Boy 2014.08.11. 09:01:54

@De hová tűnt Columbo felesége?: "Copperfield esetében valóban az a döbbenetes, hogy még nem csinálta utána senki a híres trükköt."

Coperfield eléggé kimaxolta azt a trükköt, lehet hogy technikailag, a megoldását nézve lehetne rajta javítani, de a végeredményt tekintve nem nagyon, amit lehetett, azt ott megcsinált. Ugyanazt megcsinálni újból, sok évvel utána meg már nem lenne komoly siker. Viszont munka meg lenne vele, mert bizonyos részei szabadalmaztatva vannak, azt meg kellene valahogy kerülni... tehát kitalálni új megoldásokat, melynek a végeredménye egy 20 éve látott trükk. Ezt az energiát akkor már valami másba is bele lehet ölni

"Az emberiség átlagos IQ-ja inkább 100 felett van"

Az IQ definíciója szerint 100 az átlag. 80-120 között van a legtöbb ember, itt lenni teljesen ok, még se nem zsenialitás, se nem retardáltság.

McKinney 2014.08.11. 10:08:32

Nagyon érdekes volt, köszönöm!
Nem értek egyet azzal a hozzászólással, hogy a leírtak a buta vagy primitív emberekre lennének jellemzők. Mindannyiunk agya hasonlóan működik, és ezek bár fogyatékosságnak tűnnek, valójában a túlélést szolgáló tulajdonságok.
Még a +1 pontbeli is, mert, egy kis önbecsapással, de pozitívabb életszemlélethez segít hozzá.
Pl. egy ismerősöm állította, hogy érti a relativitás elméletet. Kértem hogy magyarázza már el, mert én nem, sőt a fizikus haverom sem igazán. Aztán szépen lassan kiderült, hogy a fenét érti, csak valami halvány fogalma volt a témáról. De íme egy boldog optimista ember.

Bobby Newmark 2014.08.11. 11:51:50

@retrovírus: Nem, bazdmeg, nem trükk, hanem varázsol. Igaziból.

Nem mondták még neked, hogy sose told fullba a kretént?

Bobby Newmark 2014.08.11. 12:55:28

@Kelle Botond: Bűvész szempontból biztosan nagyon menő a dolog, de azért kérlek ne legyen már kötelező hasra esni attól, hogy egy embert dróton cibálnak...

Nagyon jó, hogy egyeseknek erre is van idejük, hogy totál semmire nem használható technológiákat fejlesszenek ki, de azért ez a nagy többség számára eléggé fingfűrészelés. Nekünk bőven elég magyarázat a "valami furmányos módon dróton lóg", mert ennyire _érdekel_ az egész. Nem azért, mert ne fognánk fel a bonyolultabb magyarázatot, hanem mert kutya sem kíváncsi rá igazából.

Bobby Newmark 2014.08.11. 13:00:26

@dukeekud: Azt még csak-csak megértem, hogy valakinek mélyen a saját seggében van a feje, és egy rámenős próféta beszervezi a hülyeségével.

De hogy hogy a picsába lehet olyan dolgot valódinak hinni, amiről az előadó explicite állítja, hogy trükk? Ez a józan ész mindenféle határán már túl van basszus...

Hogy a faszba lehet ennyi ésszel életben maradni?!

Kelle Botond · http://www.buveszmusor.hu/ 2014.08.11. 18:03:56

@Bobby Newmark: Erről nekem ez az idézet jutott eszembe:

"Ha egy bűvész 90%-ban rájön egy trükkre, de fogalma sincs a maradék 10%-ról, akkor úgy úgy tekinti, hogy nem jött rá a trükkre. Ha egy laikus rájön egy trükk 10%-ára, de fogalma sincs a maradék 90%-ról, akkor úgy tekinti hogy rájött a trükkre." - Darwin Ortiz

Opett 2014.08.11. 20:53:57

Copperfield előadását annyival elintézni, hogy "drótokon lóg" kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy "Leonardo da Vinchi festékkel mázolt".

"Abban biztos vagyok, gogy semmiféle szál nem csillan meg a felvételen. Még ha úgy is csinálná a trükköt, ahogy gondolod szerinted olyan felvételt tettek volna be az adásba, ami nem tökéletesen sikerült?"

@Kelle Botond: Miért ne tettek volna bele olyan felvételt? Amikor Copperfield csinálta a trükkjeit, még nem volt internet, nem volt az embereknek számítógépük, az átlagember nem tudta visszakockázni, visszanézni a felvételt. Én mikor párszor visszanéztem a felvételt a számítógépemen, úgy emlékszem mintha láttam volna megcsillannia a drótot.

dukeekud 2014.08.11. 23:50:56

@Opett: Megneztem a Copperfieled egyik repulos videojat, az alapjan ugy tunik, hogy drotokon log mint egy marionett babu. :)
A drotokat nem latom, mert annal sokkal gyengebb a film minosege, de amikor a karikakkal probaljak igazolni, hogy nincs felfuggesztve latszik, hogy karikakat ugy mozgatjak, hogy kikerulik a felfuggesztest. Csak alatta mozgatjak a karikakat. Kikockazva jol lehet latni, hogy karika nem metszi a valoszinusitheto koteleket.
www.youtube.com/watch?v=qZS9maIq_Zc

2:10-nel lathato.
Es gondolom, hogy a vibralo fenyek, mozgo hatter is a drotok elrejteset szolgalja.

dukeekud 2014.08.12. 00:06:32

Ez ugyan az csak jobb minosegben :
www.youtube.com/watch?v=70U2yybKhKg

3:24-nel jonnek a karikak.

Opett 2014.08.16. 21:37:09

@dukeekud: Persze, egyetértek, tudom. Lényegében én is ezt írtam Botondnak válaszként.

Mindössze arra utaltam, hogy az előadás annyira zseniális, hogy annyival elintézni, hogy "drótokon lóg" nem tesz igazságot a kedves mesternek. Persze, technikailag igaz!

Ugyanígy nem mondaná épeszű ember, hogy "da Vinchi, meg Van Goth ecsettel pingált".

ergerberger 2014.08.18. 19:32:11

Ez egy kvajó írás.
Rávilágít arra, amit már eddig is sejtettem, hogy a bűvészet technikáinak tanulmányozása közelebb visz a körülöttünk lévő világ megértéséhez.

Bobby Newmark 2014.08.18. 19:47:20

@Kelle Botond: Mondj egy szakmát, amivel nem ez a helyzet!