Célegyenesbe érkeztünk, a színvonal az elmúlt héthez képest esett, de nem számottevően, inkább egy másik tényező megjelenése ront a helyzeten, mégpedig az unalomé. Kezd kicsit sok lenni az orosz rulett típusú mutatvány, szinte minden adásban kettőt fedezhetünk fel belőle, ezt szerkesztési hibának tartom.

Elsősorban a főszereplőről Uri Gellerről néhány szó. Kicsit ambivalensen kezelem ezt az embert. Először is bánt, ahogy világ legismertebb mentalistájának titulálják, miközben van Kanadában egy Gary Kurtz, akinek a cipőfűzőjét sem köthetné meg, akárcsak Derren Brownnak, de Uri megítélésének nehézségét nekem leginkább az adja, hogy alapvetően egy nagyon szimpatikus ember. A mosolya, a beszéde, a sármja mind-mind pozitív energiákat áraszt. Ránézek, s azt érzem szeretem ezt az embert, biztos, hogy mindenkit "elvarázsol", aki csak a környezetében van. Másfelöl ez a Jimmy halálával kapcsolatos "baromkodás" az újságokban az undor érzetét váltja ki belőlem. Megint valakinek halálával (korábban Farkas Helga) kapcsolatban kerül be az újságokba semmitmondó hírekkel. A tv2 jóérzésű tulajdonosainak ilyenkor azt kéne mondani; "Uri! A repülőjegy a Tied! Tűnjél el innen a büdös francba!" Persze erről szó sem lehet, mert igazából ők gerjesztik ezt az egészet a Mokkával, meg a médiatámogató újságokkal. Na és persze "Dzsimike", pont ő, akinek rajongótábora az igazi célközönség, hátha ezzel lesz még ötvenezer néző pluszban. Sokan most azt mondják, hogy igaza van Urinak. Nagy háza van, vagyona, híres, így kell ezt csinálni, mintha a vagyon bármilyen eszközt szentesítene. Tényleg a vagyon és hírnév érdekében mindent lehet? Azt hittem a Helga ügy után még egyszer nem mert egy ilyen dologgal előállni, hát tévedtem. Őszintén várom már a pillanatot, amikor majd egy rablógyilkost dicsőítenek, hogy milyen sok pénze van, esetleg az iskolák előtt drogot áruló dealerre azt mondják majd, milyen igaza van, jól csinálja, hisz szép háza van. Helyre kéne tenni az értékrendet a kerskedelmi célok ellenére is. Hagyjuk azonban a moralizálást és térjünk rá a heti showra.

Rendezés továbbra is a szokásos, a rosszkor elinduló zenékkel, a feleslegesen mutatott Luival, a megakadó kamerákkal. Somogyi Zoli - ááááááááááááááá. Többet nem tudok róla mondani, egyébként a Juventus rádióban egész jó, itt... Nagyon furcsálnám, ha találkoznánk még vele valamilyen műsorban. Próbál poénkodni, de nem kéne, mindenáron beszélni akar, hozzászólni a témákhoz, de komolyan mondom nem szabadna erőltetnie. Demcsák Zsuzsáék a rengeteg beérkezett emaillel, hogy az országban egy bútor sem maradt a helyén. Értékelhetetlen. Szerintem ezért kár volt az ATV-ről visszajönnie, ezt a sok hülyeséget más is össze tudta volna hordani. "A székre rátettek egy kanalat, ráordítottak: MŰKÖDJ! és elindult az óra!" valami ilyesmi. Most először tényleg jó lett volna, ha Urinak valódi képességei vannak, mert kedden jönnek hozzánk a parkettások és a bútorokat addig el kell tologatnom, de sehogy sem mozdult ma este egyik sem. Így jártam!

A sztárvendégeket a hagyományoktól eltérően szeretném a produkciókban beágyazva elemezni.

Import mutatvánnyal indult a verseny. Rakonczai Máté szépségversenyét Németországban Farid előadásában láthattuk, igaz ott jóval több hölgy szerepelt, ami csak azért fura, mert germán testvéreinknél lényegesen kevesebb csinos hölgy van (magánvéleményem ez a megállapítás), viszont a kinti realityre sokkal több pénz lehetett ezek szerint. Máté szokásos bizonytalanságával indított. "Tvrtko! Gyere légy szíves a színpadra! Szia! Tegeződhetünk?" gondololom nem kell kommentálnom a dolgot, mindenki érti mi a probléma. Bejöttek a csajok, Máté megpróbál poénkodni, de ez nem áll neki jól, ezt ő is tudja, s biztos vagyok benne, hogy nem megy ezen az úton tovább. A forszírozást nem mutatják, leginkább "raublatt"-ra gyanakszom. A műsorszám legsikeresebb része, amikor vetkőzés megy, rögtön bejön az ováció, nagyobb baj, hogy Máté már jelen sincs, nem is róla szól az egész. Tvrtko nem reagál nagyon, szerinem a sapka sem szerencsés, Máté meg nagyon vérszegény, hiányzik az átütőerő. Sokkal lehengerlőbbnek kellene lenni. Persze könnyű innen tanácsokat adni, de egy "romantikus csábítónak" uralnia kell a helyzetet még tíz nő társaságában is. Látszik az illúzió produkciók iránti érdeklődés, illetve, hogy inkább abban az ágazatban tevékenykedett eddig, ez a mentalizmus nem igazán az ő műfaja. Mindenesetre egy szimpatikus versenyzőt ismerhettünk meg benne, s kívánok neki sok sikert az életben és a pályán. A kiesés jogos volt.

Breiner Tamás érkezik másodiknak szintén import produkcióval, csak az ő műsorszáma Izraelben volt látható. Felvezető szöveg elmondásában Tamás veri a mezőnyt. Jól beszél, érthetően, bakik nélkül. Van egy segítője, tűzszerész ruhában (Hildegard főnővér 2.), de itt azért indokolt a ruha, mert hát csak bement a  "durrantók" közé. Nagyon érződött "látnok" mentalistánkon, hogy nem a saját mutatványa volt, mert nem igazán azonosult vele. Többször belenevetett, neki sem volt ínyére a dolog. A mutatvány rém bonyolult, 1979-ben Rodolfo is bemutatta a Bűvészettörténet sorozatának 9. vagy 10. adásában, igaz villanykörtékkel. Az aranyérmekkel ment a huzavona, Tamás itt nem tud irányítani, pedig ziccer! Óriási méghozzá, mert ezt meglovagolva nagy show lehetett volna, de ő invisible man lett, csak az olimpikonjaink röhögcséltek. A nyomkodás meg unalmas. Én tudom, hogy ő beszélni akart közben, de nem engedték a stáb részéről a próbákon, ez nagy kár. Nagy csönd, és fújtatás, ami helyénvaló volt a pisztolynál, mert ott az élete a tét, de itt miért fújtat, amikor semmi baja nem lehet? Ugyanez a jelenség később visszaköszönt Luinál is. A végén megkéri Tvrtkot, hogy válasszon egy gombot, azután megnyomja a másikat. Minek kérte meg, mindenesetre sikerült megsérteni a vendéget, melyre azután még Somogyi Zoli is jóérzékkel rátett egy lapáttal. Összességében ez volt Breiner Tamás eddigi leggyengébb produkciója, viszont ő maga még mindig az egyik legjobb a mezőnyben, így továbbjutásához kétség sem férhet, s óriási gratuláció, a legjobb négy közé kerülésért.

Asztallebegtetést láttunk! Volna!!! David Copperfield XVI. számű showjában láthattuk ezt fantasztikus prezentálásban, majd Derren Brownnál is megcsodálhattam ezt a Trick of the Mind sorozatban. Gondoltam most Uri is bemutatja. De nem. Amit láttam egy nagy FOS volt. 1988-ban megjelent Magyarországon a Csodák könyve avagy vigyázat csalók című könyv, aminek 113. oldalán van leírva ez a mutatvány, csak ott valami értékelhető formában, mert itt semmi nem történt, leszámítva egy "arrébbtolást". Persze Kotnyeles Look Zoli műsorvezető megjegyezte, hogy lebegett az asztal. Urinak maradni kéne a semmitmondó sablon értékelésnél, meg a tévénézőknek a pozitív gondolkodára buzdításánál, az kedves, aranyos, jól áll neki, de ne mutatsson produkciót, mert ami nem megy azt nem kell erőltetni, főleg úgy nem, hogy már láthattuk ezt jól is, magas színvonalú előadóktól.

Párduc a láthatáron! Tisztelem ezt az embert! Megbolydult elmét tükröző nézés a felvezetésben, egy különleges kosztüm az Interjú a vámpírral film kelléktárából. Óriási beleélés mindenbe. Christian Panthera hiteles. Nincs mese, toronymagasan kiemelkedik hitelességével és egyéniségével. Ő az, akit nem lehet kiejteni, mert iszonyatos veszteség lenne a műsornak. A mutatvány egy egyszerű transmission rendszer volt (Haim jól dolgozott a műsorszám alatt), a végén egy preshow-val. A gyertyánál jól nézett volna ki, ha elalszik, bár ez az első műsorában sem jött össze. Kihívta Vujity-ot. Tegezte, szerintem már azt sem tudta, melyik a vezetékneve. Minden sikerült, ám menet közben most ellaposodott az egész. A fűszeres résznél valahogy drámaibbnak kellett volna lenni. Elég sok volt a mondatismétlés, nagyon átment hakniba, s nem maradt misztikum, ami nélkül Panthera nem elég erős. Ez volt a leggyengébb száma eddig, de ennek oka nem is a trükk volt, hanem az előbb említett misztikum elvesztése, s hozzájárult ehhez az is, hogy nem adott egyértelmű utasításokat. Szegény Várkonyi Andrea rá is kérdezett, csukva tartsa e a szemét vagy mi legyen. Andrea nagyon erős egyéniség, igazán méltóságteljes volt minden szereplésénél, nehéz uralni a színpadot mellette. Mindamellett ötletesnek tartom, amit a mi Párducunk összehozott, s tetszett is, a korábbiakban megszokott "bolond" előadásmód szerintem erősebbé tehette volna. Az átvezetés Danihoz szerkesztési hibába torkollott. A befejezés egy rajz duplázás volt, utána rögtön Danny Blue promófilmjében ugyanaz.

Négyes számú versenyzőként Mr. Remegőkéz Dániel jött. Richard Osterlind magazintesztjét mutatta be, s ez volt az est legbűvészesebb produkciója, amiért én kapásból pluszpontot adok neki. Daninak elég komoly problémái vannak a fogalmazással, ezt már korábban kifejtettem, tehát hagyjuk is. A könyvjelzős forszírozásnál és a karikázásnál, tehát ahol igazán kell is valamit csinálni egy mentalista bűvésznek, Dani teljesen becsődöl. Keze, lába, hangja remeg, szemöldökét összehúzza, nyoma sincs a magabiztosan mosolygó "sármőrnek". Látszik a szakmai tudás hiánya, a gyakorlatlanság, ám mikor ez eltelik, újra mosolyog, kedves, él a színpadon. Jó ötlet a késleltetett hatás, legalábbis az lenne, de Dani rossz színész, addig húzza vonja a szó jóslatból megjelentetését, hogy a nézőkben már az marad meg, nem sikerült megtalálni Várkonyi Andrea szavát. Az újságcikk jóslat nagyon jó, Anneman Practical Mental Magic könyvében olvashatunk a 30. oldaltól ugynevezett Publicity Effect-eket, amiket igazából sehol sem lehet normál körülmények között bemutatni, de itt egy televíziós adásban nagyon jó tud lenni, s igazán helyénvaló, ezért külön gratuláció, még ha ez nem is Dani érdeme, hanem Mr. Schlesinger-é. Dani továbbjutása jogos volt, mert egy igazán jó kis trükköt láthattunk tőle, de hát továbbra is tartom, ha ennyit gyakorol és ennyi tudása lesz, mint most, soha nem lesz egy elismert bűvész, mentalista meg végképp nem.

Utolsóként a legfejlődőképesebb bűvész érkezett, Lui személyében. Az első két adásban közbotrány volt, amit művelt, múlt héten már egész jó, s a mostani még jobb. Komolyan mondom meg kell emelni a kalapot előtte, mert hétről-hétre egyre jobb lesz. Egész tűrhetően beszél, a mutatványa nem egy nagy szám, de jelen van benne, s ami a legfontosabb; Lui tökös legény. Rácsap a helyzetkomikumokra, oda-oda vet egy-két poént, s összehoz egy egész nézhető műsorszámot. Megismerhetünk két új sztárvendéget is. TRUTKÓ!!! (ő vajon ki?), s Uri után a második legnagyobb önpromóter Schobert Norbert, aki annak ellenére bekerül a műsorba, hogy nem is lett bemikrofonozva. Milyen hiteles, ahogy kijön és közli, hogy a felesége sír, vége a kisérletnek, de azért nem úgy csinálja, ahogy egy igazi férfi tenné, először egy jobb egyenessel kiüti Luit, majd a dobozt félredobva kiemelné Rékát, s egy hangos kiáltással a stáb felé: "Menjetek mindannyian a büdös pics@b@!" kivinné aráját, NEM!!!, hagyja, hogy azért Lui elhúzza a doboz alját, hátha mégis ráesik az a skorpió a menyecskére. Remek színészi alakítás volt, az egész bagázst a Jóban Rosszban sorozatba követelem Michele Wild mellé. Na meg a producert is, aki erőlteti Lui filmjének azt a jelenetét, amikor áll és babonázza a neki HÁTTAL!!! ülő kutyákat (nyílván a gazdájukat nézték közben), majd beleíratja Lui szövegébe: "Én is félek az állatoktól". Teljes képzavar. Réka szegény meg azonkívül, hogy "Én ebbe a dobozba nem fekszem bele!" mondatot többször elmondta, s még ki-ki dugdosta a fejecskéjét egy párszor abból a dobozból, amiről megmondta, hogy nem fekszik bele, túl sokat nem tett hozzá. Az még aranyos volt, amikor Lui felhívta Várkonyi Andrea és TRUTKÓ!!! figyelmét arra, hogy bármit csinálhatnak a paraván mögött, gondolom Bochkor Gábor kicsit le is izzadt a nézőtéren. A végére nagy show lett az egészből, én még Latabár Kálmánt is behívtam volna. (Bocs Attila! Tudom, hogy már nincs köztünk a Művész) Mindezektől eltekintve Lui jó volt, s őszintén örülök, hogy egy üde színfoltja lett a helyenként kicsit túlzó módon komolykodó Kiválasztottnak.

Ez most gyengébb volt, mint a múltheti, de nem kell szomorkodni, mert annyira nem volt rossz. Urit és a multimédiás központot el kell felejteni, a többit még szeretni is lehet.