Wolfgang Amadeus Mozart az egyik legkiválóbb zeneszerző, aki valaha élt, de most egy nem zenei oldaláról szeretnék megemlékezni. Nemrég tudtam meg, hogy Mozart számos kártyatrükköt ismert. És hogy honnan eredt a bűvészet iránti érdeklődése?
Mozart 1767. novemberében, 11 évesen Olmütz városában elkapta a himlőt és olyan beteg lett, hogy 9 napra elvesztette a látását és utána hetekig kímélnie kellett a szemeit. Nagyon unatkozott és rendszeres látogatója volt a helyi káplán, aki jártas volt a kártyabűvészetben és látogatásai során Mozartnak trükköket tanított. És testvére visszaemlékezése szerint Mozart nagyon gyorsan elsajátította ezeket a mutatványokat.
És hogy milyen kártyatrükköket ismert Mozart?
Fenn is maradt néhány papírlap Mozarttól, ahol a trükkök megoldását jegyezte le. Az általa lejegyzett kártyatrükkök főleg matematikai alapúak, de leírt számkitalálós gondolatolvasó mutatványt is. De az egyik ilyen lapon egy olyan kártyatrükk megoldása van lejegyzetelve, ahol a bűvész meg tudja mondani, hogy a nézőnek melyik kezében van páros és melyikben páratlan kártya. A trükköt a leírás szerint úgy kell csinálni, hogy elfordulunk és megkérjük a nézőt, hogy vegyen a jobb kezébe bármennyi kártyát és a bal kezébe is amennyit szeretne egy pakliból. Egyedül annyi a kikötés, hogy az egyik kezében páros számú lap legyen, a másikban páratlan. Utána megkérjük, hogy a jobb kezében lévő lapok számát szorozza meg 3-al, a bal kezében lévő lapok számát pedig 4-el. És a két eredményt adja össze és mondja meg nekünk a végeredményt. És erre mi rá tudjuk vágni, hogy melyik kezében van páros és melyik kezében páratlan számú kártya. És hogy ezt honnan tudjuk? Egyszerű: ha az eredmény páros, akkor a jobb kezében páratlan számú kártya van, a balban pedig páros, ha pedig páratlan az eredmény, akkor a jobb kezében páratlan és a balban páros.
Alább láthatjátok a papírokat, amin Mozart kártyamutatványos jegyzetei vannak. Amit biztosan kijelenthetünk ezek alapján, hogy Mozart elég rondán írt. És amint most megtudtuk szerette a kártyatrükköket. Ez a két kijelentés rám is igaz. Hogy mi következik ebből? Hát az, hogy ezek szerint belőlem is lehet még világhírű zeneszerző.
Forrás:
Otto Erich Deutsch: Mozart: A Documentary Biography - 1965, Stanford
OSTERREICH ISCHE MUSIKZEITSCHRIFT, (26. JAHRGANG FEBRUAR 1971 HEFT 2)
M. FRANZISKA STAHL: Zaubertöne - LEBEN UND WERK VON WOLFGANG AMADÉ MOZART (BAUER-VERLAG, 2001)
Mozart bűvészkedésének tényére Reinhard Müller bukkant rá, az én figyelmemet pedig Erik Nordvall hívta fel a felfedezésre.