Összeállt a versenyzők listája november 7-ére:

Várólista:

1. Papp András (30, Budapest) - felnőtt mikromágia
2. Bill Cheung (Ausztria) - felnőtt mikro
3. Both Martin (11, Budaörs) - junior mikro

Mint erről már szót ejtettünk, zenénk kiválasztásában igen fontos az eredetiség, de emellett más aspektusokat is meg kell vizsgálnunk. Ezúttal a zenéket a műsor témájához való kapcsolódásuk alapján fogom osztályozni. Az zenék ilyen típusú megközelítése alapján 3 különböző csoportot állítottam fel. Ezek a következőek:

• Aláfestő zenék
  
• A műsor témájával megegyező zenék
  
• Zenei gagekkel és egyéb különlegességekkel tarkított zenék
  

Ezen különböző típusú zenéket fogjuk elemezni és megvizsgálni. Mikor melyiket érdemes használni, mik a különböző osztályok előnyei és hátrányai, illetve kinek melyik fajta zenét érdemes használni.

ALÁFESTŐ ZENÉK
Az aláfestő zenék szerepe egy bűvészműsorban a megfelelő atmoszféra, és hangulat kialakítása. A három típus közül aláfestő zenét a legegyszerűbb találni egy produkcióhoz. Ennek oka, hogy ha már eldöntöttük, hogy példának okáért egy romantikus műsort kívánunk színpadon bemutatni, akkor csak egy ilyen hangulatú zeneszámot kell találnunk, amely illik a műsorunkhoz. Ez lehet egy klasszikus zongora költemény, egy érzékeny jazz darab, vagy akár egy modern pop előadó aktuális lemezének megindító szerzeménye. A választás csak az ízlésünkön múlik, de valószínűleg mind a három választás tökéletes célt szolgálna előadásunkhoz.

Amellett, hogy relatív könnyű aláfestő zenét találni produkciónkhoz, fontos tudni, hogy erre a típusú zenére a legkönnyebb gyakorolni és előadni is. Ezekben a zenékben nem szorítanak miket határok közé a különböző hangeffektek vagy zenei pauzák. A zene szerepe gyakorlatilag nem más, hogy kitöltse azt az űrt, amit az előadás közben létrejött csend okozna, ha nem kísérné muzsika a műsorunkat. A zene nem ad hozzá, és nem is vesz el az előadástól. Egyszerűen kiegészíti.

Melegen ajánlom ezeket a típusú zenéket olyan emberek számára, akik úgy ítélik meg hogy botfülűek, vagy nem tudnak precízen ritmusra dolgozni. Félreértés viszont ne essék, attól, hogy valami egyszerű egyáltalán nem biztos, hogy nem jó. Sőt, néha ugye “kevesebb több”. A bűvészek legtöbb esetben aláfestő zenével dolgoznak. Még David Copperfield is számos produkciójához aláfestő zenét használt. Emellett ezek a zenék kiválóak hakni körülményekre, ahol sokszor olyan körülmények között kell fellépni, ami hát úgymond nem ideális.

És végül néhány ötlet különböző típusú produkciók aláfestő zenéire:

A) Romantikus, lassú, érzékeny műsor:

• Klasszikus zongora költemények, elsősorban a romantikából (Schumann, Schubert. stb.)
• Visszafogott, nyugodt jazz darabok (Gershwin)
• Modern pop előadók melodikus, megindító szerzeményei
• Romantikus és családi filmek zenéinek szimfonikus betétdalai

B) Közepesen pergős tempójú általános bűvész műsorok:

• Big Band, illetve feszes jazz szerzemények
• Funk előadók (Maceo Parker, Milles Davis)
• Breakbeat számok

C) Illúzió műsorok:

• Akció filmek nagyzenekari témái (üldözéses jelenetek)
• Feszes tempójú elektronikus költemények (Techno, Dance, Trance számok)

D) Kissé hobókás, vicces előadású műsorok:

• 30as évek jazz zenéi
• ragtime zenék
• cirkuszi zenék

E) Mentál műsorok:

Mentál műsorok esetében, igen hatásos a halk és sejtelmes zene használata, az előadó beszédes előadása alatt. Ebben az esetben a zene használata megerősíti annak a hitelességét, hogy az előadó természetfeletti képességek birtokában van.

• Televíziós játékok zenéje
• Sejtelmes filmek zenéje

Október 19-én lesz az őszi évad premierje. Amire lehet számítani:

24,3%-ban új és megújult egyéni és közös produkciók.

Ósdi trükkök, olcsó poénok.

Ipari mennyiségű konfetti indokolatlan használata.

Premier: 2010. október 19. (kedd) 20:00

Helyszín: A38 Koncerthajó (Budapest, Petőfi híd budai hídfő).

Jegyár elővételben 2000 Ft, a helyszínen 2500 Ft.

Jegyvásárlás személyesen:

Elég sok helyen lehet kapni jegyet mind Budapesten mind vidéken (pl. a Libri könyvesboltokban, IBUSZ és Vista irodákban, Broadway jegyirodákban stb.) részletekért klikk az alábbi linkekre:

A38 Hajó jegypénztár, Interticket jegyirodák, Ticketportal jegyirodák

Jegyvásárlás online:
 

a38.jegy.hu, ticketportal.hu, jegy.hu, jegymester.hu

David Copperfield volt az egyik sztárfellépő az America's Got Talent fináléjában. Íme a felvétel:

PREMIER
’Hatodik’ – Breiner Tamás mentalista estje
 
Vajon csak a szerencsén múlik, hogy bizonyos dolgokat előre megérzünk vagy mindez egy ősi képesség, amit a modern ember már képtelen használni? A tudomány másfél évszázada kutatja ezt a különös és megmagyarázhatatlan emberi adottságot, amelynek segítségével öt fizikai érzékszervünk használatán kívül egyéb módon is érzékelni tudjuk a minket körülvevő világ jelenségeit. Számos cselekedetünk bizonyítja, hogy naponta élünk elfeledettnek hitt képességünkkel. Ezt a hagyományos érzékelésen túli készséget nevezték el hatodik érzéknek.
 
Breiner Tamás a két éve bemutatott, nagysikerű „Veled is megtörténhet” c. előadása után most egy vadonatúj szórakoztató műsorral jelentkezik a Spinoza színpadán, melyben bebizonyítja, hogy a telepátia és a jövőbelátás nem csak az emelt díjas hívásokat fogadó jósok és sámánok kiváltsága. A nézőtéren ülők interaktív módon megtapasztalják a gondolatok és a viselkedés manipulációját. Misztikum, humor és borzongás az intellektuális szórakozás jegyében. Az előadás teljesen interaktív, így a közönség számtalan meglepetés mellett aktív résztvevővé válik.
 
Jegyek kaphatók a Jegymester weboldalán, valamint elővételben a helyszínen. 
 
’Hatodik’ – Breiner Tamás mentalista estje
2010. október 16. (szombat) 19.00 óra
Spinoza Színház 1074 Budapest, Dob u. 15.
www.spinozahaz.hu
www.breinertamas.hu

Szeptember 17-én a neves olasz szkeptikus és bűvész Massimo Polidoro fog előadást tartani Houdini spiritisztákkal vívott küzdelméről Budapesten. Az előadó ritka felvételek segítségével bemutatja majd a legendás bűvész a pszichikus csalók leleplezéséért folytatott munkáját. Mivel Polidoro maga is bűvész, ezért néhány élő demonstrációval is fűszerezi majd előadását.

Az előadó olasz író, pszichológus, bűvész és a paranormális jelenségek kritikus kutatásának egyik vezető alakja, James Randi tanítványa.  Két könyvet is írt a magyar származású világhírű bűvész, Harry Houdini életéről. Ezek egyike „A nagy Houdini” címmel magyarul is megjelent. A Discovery Channel Legendavadászok (Legend Detectives) tévésorozatban Drakula, Robin Hood, a Vasálarcos és hasonló történetek nyomába eredt szerte Európában.

További info: www.szkeptikus.hu/index.php

Már régóta ki akartam tenni ezt a videót, csak sosem volt semmi aktualitás amihez köthetném. Most sincs. Tom Mullica viszont megunhatatlan, úgyhogy aki látta már cigit nyelni az nézze újra, aki meg nem, az szokjon rá most. 

A zene választás érzékeny folyamatában szeretném néhány elkerülendő muzsikára felhívni a figyelmet.

AMATŐR ZENÉK:
Elsősorban mindenkit óva intenék attól, hogy bűvészeknek készült cd-kről válasszanak zenét előadásukhoz. Ezek a zenék általában nem megfelelő körülmények között felvett, és kevert amatőr zenék. Ha zenét keresünk a műsorunkhoz, az legyen profi zene. Azokat a zenéket használjuk amelyeket minőségi módon állítottak elő, és profi módon vettek fel, megfelelő high-end stúdió körülmények között. Ehhez hasonlóan nem javaslom senkinek, hogy híres filmzenék amatőr módon rekreált cd válogatásaiból szemezzen muzsikát magának. Amatőr zenét az amatőr bűvészek használnak. Ha profinak akarunk hatni, akkor használjunk profi zenéket!

KEDVENCEK:
Vigyázat, nem biztos, hogy az a jó zene egy műsor összeállításához, amit egyébként szeretünk hallgatni a mindennapokban. Példának okáért lehet, hogy közel áll a szívünkhöz a metál zene, de könyörgök mindenkinek, ne álljunk ki egy galambműsorral a színpadra, amelyet valami svéd villanygitáros lovagmetál zenekar legújabb ordibálós slágerére próbálunk előadni. Szánalmas lesz.

Én rengeteg zenét hallgatok, amelyek nagyon közel állnak hozzám, és nagyon tisztelem a zenészeket akik megkomponálják és előadják őket. A zenék nagy részét viszont, eszembe nem jutna egy bűvészműsorhoz használni. A zene amit hallgatni szeretek és a zene amire dolgozok két különböző dolog. Ezt meg kell érteni és el kell fogadni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szerethetem a műsorom zenéit. Sőt, ellenkezőleg. Nagyon is fontosnak tartom, hogy közel álljon a szívemhez a zene amire előadok. Elvégre a legfontosabb, hogy jól érezzem magam a színpadon az előadás közben.

SZÖVEG A ZENÉBEN:
Én alapvetően azt tanácsolom mindenkinek, hogy próbáljon meg olyan zenéket keresni műsoraihoz, amelyekben nem énekelnek és nincs szöveg. A szöveg legtöbb esetben csak feleslegesen elveszi a nézők figyelmét. A zenének aláfestésnek kell szolgálni, amely összerántja a műsort egy komplett egésszé. Kivétel: Ez alól kivételt képez ha a számnak olyan mondani valója van, ami összefügg a műsor témájával. Ez esetben nem csak, hogy nem zavaró, de kifejezetten fontos a szöveg jelenléte.

TIPIKUS BŰVÉSZ ZENÉK:
És végül, de nem utolsó sorban mindenkit óva intenék a tipikus bűvészzenék használatától. Ilyenek például az Also sprach Zalatustra, Mission Impossible, Eye of the Tiger, Mátrix című film különböző igen jól ismert pergős dallamai, Kill Bill záró zenéje, stb... A bűvészetben, mint minden más művészeti ágban is, nagyon fontos a kreativitás jelenléte. Ezért próbáljunk meg minél eredetibbek lenni zeneválasztásunkban. Miért? Egész egyszerűen mert nagyon kellemetlen, ha ugyanazt a zenét használják ugyanazon a versenyen, gálaműsoron ahol megjelenünk, vagy ha a nézők azt mondják: “Jó volt, jó volt... Mondjuk az a bűvész, akit múltkor láttunk az is ugyanerre a zenére, ugyanígy csinálta.”

Karrierem korai szakaszán, mikor Szlovéniában versenyeztem, az egyik fellépőnek, nem egy hanem két zeneszáma is ugyanaz volt a műsorában ami nekem. Az illető néhány számmal előttem állt színpadra, és mikor meghallottam, hogy az “én zenéimet” használja és előttem, teljesen lefagytam. Ez természetesen nagyban rányomta a bélyegét a műsoromra is. Ha nem csak a műsorunk, de zenéink is egyediek, az még nagyobb biztonsággal fog felvértezni minket, és ennek segítségével még nagyobb önbizalommal állhatunk a színpadra.

Elsősorban mindenkinek azt tanácsolnám, hogy hallgasson minél több zenét, már csak a zene hallgatás varázsa miatt is. Másodsorban, ha normális esetben nem is hallgatunk túl sok zenét, vagy nem értünk igazán hozzá, keressük fel egyik barátunkat aki otthon van a zene világában és szívesen segít. A harmadik és legfontosabb tanácsom viszont, hogy bízzunk megérzéseinkben zeneválasztásunkat illetően. Úgy érezzük egy muzsikáról, hogy jó lehetne? Ne hagyjuk veszni. Próbáljuk ki!

UPDATE: Elmarad a rendezvény!

A 6. Joker Magic Varázsdélutánon ezúttal Németország meghatározó bűvésze Alexander de Cova lesz a vendég 2010. október 2-án, szombaton a Zeg-Zug Házban. Az előadónak több mint 40 videója jelent meg eddig (főleg német nyelven), valamint "szamuráj" színpadi műsorával számos nemzetközi díjat nyert, többek között ezüst varázspálcát Monte Carlóban. Szemináriumában színpadi, társasági és mikromágia mutatványok fognak szerepelni.

További info és jegyek: www.jokermagic.com/content.php

Kedves Versenyzők és Érdeklődők!

Lehet nevezni az november 6-7. között megrendezésre kerülő Corodini Kupára.

Mivel korlátozott idő áll rendelkezésre a verseny lebonyolítására, ezért maximum 20 versenyző számára lesz lehetőség, hogy bemutassa műsorát. A nevezéseket beérkezési sorrendben regisztráljuk, tehát aki szeretne nevezni, érdemes ezt minél hamarabb megtennie, amihez mindössze egy emailt kell küldeni a corodini@gmail.com címre a következő információkkal: név, életkor, város, kategória (mikromágia vagy színpadi bűvészet - amikro produkciók a színpad előtt, a színpadiak a színpadon kerülnek bemutatásra), technikai igények. A 20 fős keret betelése után a nevezők várólistára kerülnek.

A műsoridő maximum 10 perc lehet, erre fontos figyelni a felkészülésnél. A 10 perc limitidő túllépését a zsűri szigorúan veszi: 11 percen túl pontlevonással sújtják a versenyzőt, 13 percnél pedig leállítják a produkciót. 

A pontozás a FISM hivatalos pontrendszere szerint zajlik, vagyis minden zsűritag az alábbiak szerint pontoz:

• Előadásmód / Színpadi jelenlét (30 pont)
• Technikai felkészültség / Kellék kezelés (30 pont)
• Eredetiség (30 pont)
• Összbenyomás / Műsor felépítése (10 pont)
• Összesen 100 pont

Vagyis az 5 zsűritag összesen maximum 500 pontot adhat. Az első hely kiadásához minimum 400  pont kell, a másodikhoz 375, a harmadikhoz 350. A nagydíjat a legtöbb pontot (de legalább 425-öt) elért versenyző kapja.

Két korosztály van: junior (18 éves kor alatt), felnőtt (18 éves kortól). Két kategória van: mikromágia és színpadi bűvészet, de zsűrinek lehetősége van új kategóriák létrehozására (pl. illúzió, mentál, fakír stb.) esetleg kategóriák és életkor csoportok összevonására vagy felosztására és különdíjak odaítélésére.

A verseny november 7.-én lesz 10 órától Budaörsön.

Update: Betelt a 20 fős keret. Innentől várólistára lehet jelentkezni.

Még ha rengeteg zenét hallgatunk is, felmerülhet a kérdés, hogy milyen a jó zene egy bűvészműsorhoz. El kell, hogy keserítselek, de erre a kérdésre még én sem tudok, egy egyszerű egyértelmű választ adni. A jó zene nehezen meghatározható, és mindenki számára különböző. Egy biztos.: A jó zene legalább annyira ragadja magával a nézőket, mint magát az előadót.

A megfelelő zene, az előadó és a trükk között alkotott kapcsolatból fakad. Egy nő lebegtetést előadhatunk dinamikusan módon pergős zenére (Hans Klok), vagy lassan, érzékeny mozdulatokkal fűszerezve romantikus zenére (Double Fantasy).

Még mielőtt a zenénket kiválasztanánk, van egy érzés, elképzelés bennünk, hogy milyen hatást szeretnénk, hogy műsorunk keltsen a nézőkben. Kövessük ezt az érzést, és próbáljunk meg keresni olyan zenéket, korábbi bűvész műsorokat, vagy akár filmeket, amelyek ezt az érzést váltották ki belőlünk. Ha ezzel megvagyunk, van egy fő irány amit követni tudunk. Nézzünk utána a zene szerzőjének, és hallgassunk meg más szerzeményeket tőle, vagy hozzá hasonló zenét játszó kortársaitól.

Előadása, és előadója válogatja, hogy mennyire hosszadalmas a megfelelő zenét megtalálni. Néha van, hogy egy műsorhoz nagyon egyszerűen találok zenét, meghallom a rádióban, anélkül, hogy kerestem volna, és rögtön tudom, hogy erre a muzsikára akarom a négy ászt megjelentetni, máskor pedig hónapok, akár évek keresése után sikerül csak rátalálni a megfelelő szerzeményre. A legfontosabb, hogy a jó zenét érezni kell. Mikor meghalljuk, éreznünk kell, hogy az tökéletes kiegészítője a műsorunknak, trükkünknek. Élvezzünk gyakorolni rá, dolgozni rá, s merítkezzünk meg a zene által közvetített érzés élményében. Csak akkor alkothat egy zenés előadás teljes egészet, ha ez előadó egy a zenével.

Vizsgáljuk meg egy konkrét példát. A bűvészet egyik legősibb, és azt hiszem bátran mondhatom, hogy az egyik leggyakrabban bemutatott színpadi trükkje a kártyamanipuláció. Két kedves barátom David Sousa (FISM 2006 – Manipuláció 2. helyezett) és An Ha Lim (FISM 2009 – Manipuláció 3. helyezett) mind ketten kártya manipulációs műsorukkal lettek híresek a nemzetközi porondon, pedig a két műsor tempóját, dinamikáját, és zenéjét tekintve szinte nem is lehetne különbözőbb.

Amíg David félelmetes eleganciával, az egész színháztermet megtöltő nyugalommal, egyhelyben állva, nyugodt zenére jelenteti meg kártyák kavalkádját a levegőből, addig Ha Lim elképesztő tempót diktálva, még a szakmának is szinte követhetetlen sebességgel, gyors és dinamikus zenére, a színpad nagy részét betöltve varázsolja el a közönséget. Mindkét műsor egészen fantasztikus, és lenyűgözően varázslatos, és bár témájuk hasonló, kivitelezésük és zenehasználatuk teljesen különböző.

Amíg David zenéje nyugodt, visszafogott, jó értelemben véve monoton, addig Ha Lim zenéje dinamikus és pergős. A két művész zeneválasztása teljesen különböző, ami elkerülhetetlen mivel a két előadó is teljesen különböző. A portugál és a dél-kóreai bűvész is megtalálta, hogy milyen zene passzol megjelenéséhez, stílusához, amellett, hogy kiegészíti, és teljessé teszi előadását. Ebből a példából és kristálytisztán láthatjuk, hogy egy trükkhöz mennyire különböző zenék passzolhatnak.

Jeff McBride-ot úgy gondolom nem kell senkinek bemutatni. Ősszel európába jön turnézni (szeminárimokat és gálát tart többek között Franciaországban). Felmerült, hogy esetleg el lehetne hívni Budapestre is, hogy az egyik színházban megmutassa a bűvészeknek és a nagyközönségnek, hogy mit gondol a színpadi bűvészetről. Szerintetek lenne rá igény? Mennyit lennél hajnlandó fizetni egy jegyért és szerinted kb. hány embert érdekelne a dolog?

A megfelelő zene kiválasztása soha nem egyszerű. Mindazonáltal jó ha tudjuk, hogy műsorunk alá valószínűleg számos olyan zenét tudunk találni, amely illik hozzá, emeli annak fényét, csak a megfelelő helyen kell hogy keressünk.

A legelső, legfontosabb és leghasznosabb tanácsom a következő: Hallgass minél több zenét! Ha nem ismerünk zenéket, akkor nem is tudunk egyet kiválasztani a sok közül. Ahhoz, hogy megfelelő zenét válasszunk egy műsorhoz, van hogy egy tucat különböző stílusú zenén végig kell, hogy rágjuk magunkat. Engem szinte a zene minden fajtája megmozgat. Gyermekkoromban rajzfilmek zenéit és magyar népdalokat hallgattam, elemi iskolában engem is elkapott a Backstreet Boys hullám (nem kiröhögni!) emellett szüleim által hallgatott Suzanne Vega, Nick Cave és Lou Reed típusú zenék is elkezdtek izgatni. Középiskolában megbarátkoztam, a metállal és a hardcorral, és ha hiszed ha nem a reszelős kajabálás is lehet adott esetetekben inspiratív. Emellett elkezdtem érdeklődni a jazz, és az elektronikus zene iránt is, és egy 6-7 éve rendkívül mozgatnak a szimfonikus filmzenék, és komolyzenék is. Én nem azért hallgatok ennyi fajta zenét, hogy aztán tudjak a műsoraimhoz megfelelő muzsikát választani, hanem mert egyszerűen fantasztikus dolog zenét hallgatni. A zene megnyugtat, feltölt, inspirál, körülölel, és kiegészít. Számomra az élet zene nélkül száraz, fakó, és sótlan lenne, és ha adott egy ilyen fantasztikus dolog, ami mindenki számára elérhető, hát miért ne használjuk ki? Én mindenkit csak arra tudok ösztönözni, hogy ne zárkózzunk el az új fajta zenéktől. Lehet, hogy a fiunk vagy unokánk (mondom ezt én...) a szobájában valamilyen nagyon furcsa zenét bömböltet, ami elsőre szörnyűnek hangzik. Menjünk fel hozzá, kérjük meg hogy mutassa meg, és mondja el, hogy mi mozgatja meg őt abban a zenében, és lehet, hogy egy ilyen kis beszélgetésből kerekedik egy olyan ötletünk, amely később egész műsorrá érik, és az egész világ ezáltal ismer majd meg minket.

Somakoma továbbra is ázsiában utazgat, Korea után Hong Kong és több kínai város bűvészeit kápráztatja el és okítja őket a zene használatáról műsoraikban. (ezzel kapcsolatos gondolatait cikksorozatban osztja majd meg itt a blogon veletek.

A képen a hongkongi gálaműsor fellépői. Alább pedig egy kis összeállítás a koreai kongresszusról:

Trükktanító rovatunk következő részéhez az alábbi kellékekre lesz szükség:

Egy példány Royal Road to Card Magic, egy csomag kártya, egy gyógyszeresdobozhoz hasonló tárgy, egy zsebkendő, egy gumigyűrű és három tárgy, amikkel zsonglőrködi tudsz. Ha mindent odakészítettél a monitor elé, klikk a lejátszásra.

Rengetegen fordultak hozzám az utóbbi években azzal a problémával, hogy milyen zenét használjanak a bűvészműsoraikhoz. A következőkben heti két alkalommal fogok posztolni a zene választás fortélyairól.

Láttál már filmet zene nélkül? Hát persze, hogy nem. Ennek az oka egészen egyszerű: a zene az egyik legkiválóbb eszköze az érzelmek és a hangulat közvetítésének. A legtöbb romantikus film, amin elmorzsolunk néhány együttérző könnycseppet (no persze csak a hölgyek) meglepően “gagyinak” hatnának, ha azokat megfelelő zenei aláfestés nélkül látnánk. Ugyanilyen igaz ez a horror vagy akció filmekre. Képzeljük el a 21 éves főhősnőt, ahogy csak úgy, félelmetes suttogás, és ijesztgető hangeffektek nélkül sétál végig a szellem kastélyon, vagy ahogy Silvester Stalone a Rambo 34. részének addig semmilyen más filmben nem látott üldözéses jelenetét nem kisérné egy pergős és feszes zenei kompozíció, hogy mindenki mégjobban izgulhasson. Az egész nevetségesnek tűnne, és élvezhetetlen lenne, mint a limonádé citrom, vagy a politika korrupció nélkül.

A zene kiemelkedően fontos szerepe persze nem csak filmekben, hanem színházi és tánc előadásokon, varieté és szórakoztató műsorokban, reklámokban, díjátadókon, (nagymama szülinapján) és megannyi különböző helyzetben felfedezhető. Észre se vesszük legtöbbször, hogy milyen fontossággal bír a zene, csak a hatását érezzük. A megfelelő zenehasználat csodákra képes. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kisérendő tartalomnak nem kell megállnia a helyét. Ellenkezőleg, csak egy jó alakításból, egy igazán vicces megjelenésből, vagy egy fantasztikus táncrodukcióból tudja a zene a maximumot kihozni. De soha ne felejtsük el, hogy a zene egy hatalmas eszköz, aminek a megfelelő használatával fantasztikus dolgokat érhetünk el.

Ugyanúgy, ahogy más előadóművészetekben is, a bűvészetben is egy örök téma a zene helyes alkalmazása. Oly sok, hacsaknem minden bűvész karrierének egy, vagy több  pontján felmerül a zeneválasztás kérdésének problémája. Van aki korábban, van aki később, de mindenki eljut ahhoz a nehezen megfejthető fejtörőhöz, hogy milyen zenét válasszon az újdonsült produkciójához. Ismerősek az alábbi kérdések valamelyike:

Milyen zenére dolgozzak?

Ehhez a produkcióhoz milyen zene illik?

Milyen típusú zenét tenné felejthetetlenné az előadásomat?

Hol keressek zenét?

Hogyan igazítsam a zenét az előadáshoz?

Ha ezen kérdések bármelyike is felmerült benned, és izgat hogyan teheted sokkal nívosabbá, modernebbé, szórakoztatóbbá, akár látványosabbá az előadásodat akkor olvass tovább. Ha esetlegesen nem merültek volna fel a kérdések, akkor is olvass tovább, és remélem, hogy tudok új ötletekkel, érdekes meglátásokkal szolgállni neked, esetleg még ahhoz is kedvesz kapsz, hogy következő műsorszámod, produkciód, trükköd zenére komponáld meg (amihez remélem, nem a Rambo 34. részének zenéjét fogod választani.)

Eddig úgy tűnt, a Murphy's Magic simán lenyomja a bűvészek torkán a Mandolin decket, de egy másik nagyker a Fun Inc. kiáll saját termékei és a 808 mellett. A sima mandolin csomagokat egyébként jelenleg 5 font körül árulják (kb. 1700 Ft/csomag). A Fun Inc.-nél továbbra is a klasszikus design-al kínálják a Svengali, Stripper, Invisible, Brainwave, Split Decks, Mirage, Mental Photography, Cheek-to-Cheek csomagokat és a dupla hátú és egyéb paklikat. Lehet, hogy mégsem lefutott még a dolog?

royalmagic.blogspot.com/2010/08/take-cover-from-mandolin-rain.html 

Sokszor előkerül a kérdés, hogy ki hány trükköt tud. Rodolfó erre a kérdésre következetesen azt válaszolta, hogy 5000-et (és hozzátette, hogy ebből színpadképesen 2-300-at). Persze nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a mennyiség egy idő után már az egyes trükkök tudásának elmélyítését gátolja. Vannak bűvészek akik 30 percnyi anyaggal megélnek egy életen át, míg mások hetente tanulnak új trükköket évtizedeken át. Az alábbiakban összefoglaltam, hogy szerintem milyen szintjei vannak egy mutatvány ismeretének. Nektek hány olyan mutatványotok van, amivel el tudttátok érni az általam 7. jelölt hazást?

A trükk tudásának fázisai:

1. Megtetszik a trükk

2. Sejtem, hogy hol lehet csalás, mi lehet a trükk

3. Pontosan tudom a trükk minden egyes eleméről, hogy hogy van

_______________________________

GYAKORLÁS
_______________________________

4. Úgy-ahogy meg tudom csinált a trükköt (fogásokat, sorrendet)

5. Begyakorlottan tudom a trükköt

________________________________

PRÓBA
________________________________

6. Elő tudom adni a trükköt

7. Úgy tuodom előadni a trükköt, hogy senkit nem is érdekel, hogy hogy csinálhatom 

Soma Dél-Koreában

Soma Augusztus 8 és 12. között a Busan International Magic Festival-on szerepelt Dél-Koreában, számos neves kolegájával együtt.

Új kártyák a Figaroban

Többek között a Bicycle 125 Anniversary Edition, Bicycle Limited Edition Series No. 2., Ghost Gaff Deck, The Little Big Deck, Houdini Deck színesíti mostantól a Bűvészbolt kártya kínálatát. Részletek: figarobuveszbolt.hu ujdonsagok

Elmebaj videók online

Danny Blue műsorának 3 perces etüdjei elérhetőek hivatalos youtube accountján:

További videók: www.youtube.com/user/Danny8000#p/u