Tisztelt esküdtszék! A vád képviselője minden eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy ezt a köztiszteletnek örvendő klasszikus mutatványt befeketítse. Ne üljenek majd fel neki! A vád képviselője talán arról próbálja meggyőzni majd Önöket, hogy a mutatvány unalmas, repetitív, hogy indokolatlan az egymás utáni számtalan összekapcsolás és szétszedés vagy hogy maga a kellék nem is egy valós tárgy vagy éppen, hogy a mutatvány nem divatos. Miközben a döntésüket meghozzák ne felejtsék el, nem arról kell dönteniük, hogy a trükk mennyire érdekes szakmai szemmel, vagy hogy mennyire divatos. Itt a trükk létéről van szó. Arra kérem Önöket, hogy ezt a kérdést tegyék majd fel maguknak: megérdemli ez a mutatvány, hogy a történelem szemétdombján, a szekrényben porosodva végezze, vagy éljen tovább és arassa megérdemelt sikereit a színpadokon. A döntés a kezükben van.
Akkor lássuk, hogy miért is az egyik legjobb mutatvány a világon a kínai karikák trükkje. Talán ez a legjobb példa a "solid through solid" hatásra, ami az eltüntetés, megjelentetés stb. mellett a bűvészet egyik alap hatása. Más hasonló mutatványokkal szemben itt két nagy szilárdságú fém dolog hatol át egymáson szemben azzal mikor kötél, vagy mondjuk egy papírpénz az egyik tárgy.
A trükk sikerének legnagyobb titka szerintem abban rejlik, hogy több különböző metódust használunk az összekapcsolásra és szétszedésre. Anélkül, hogy belemennék nagyon a részletekbe: az egyik metódusnál nem annyira látványos (vagy ha úgy tetszik tiszta) maga az összekapcsolódás, viszont az összekapcsolódott karikák kiadhatóak közvetlenül a kapcsolás után. A másik metódusnál viszont gyönyörű és nagyon meggyőző az összekapcsolás. Arról nem is beszélve, hogy van egy harmadik féle metódus is, ahol valójában nincsenek is összekapcsolódva a karikák. Az a legszebb ebben, hogy az egyik metódus erőssége elfedi, kiegészíti a másik gyenge pontját. Ha jó az előadó, akkor a nézőben az marad meg, hogy minden karika volt néző kezében és hogy bármelyik karikát bármelyikkel össze tudjuk akasztani. És ha a néző elfogadja azt a tényt, hogy a karikákat ugyanazzal a metódussal kapcsoltuk össze, akkor fizikailag lehetetlen, hogy rájöjjön a megoldásra.
A mutatvány kétségtelenül repetitív, de megfelelő prezentációval és jól felépített rutinnal ez nem jelent gondot. Ugyanis az ismétlés itt a hatást erősíti: egymás után megcsinálod 10-15-ször ugyanazt a lehetetlen dolgot a legkülönbözőbb módokon és mégsem tudják hogyan. A trükk csak nekünk, bűvészeknek unalmas, hiszen már rengetegszer láttuk.
A hátás végtelenül egyszerű: a trükköt egy mondatban össze lehet foglalni, sőt az összekapcsolódó karikák már önmagában megteszi ezt. És ez egy nagyon fontos szempont: minél egyszerűbb maga a hatás, a trükk annál jobban megmarad az emberek fejében. A trükköt gyakorlatilag minden profi bűvész csinálja, gyakran zárószámként. Aki közéjük tartozik tudja, hogy miért: a nézők évek múlva is erre a trükkre emlékeznek, ezt emlegetik. És itt lehetne sorolni a nagy neveket akik csinálják a trükköt és legendás variációik vannak vele (Copperfield, Ogawa, Ross, Voitko, Vernon, Skinner, McBride, Carney, stb.), de az az igazság, hogy valószínüleg könnyebb lenne azokat felsorolni akik nem csinálják. Még a csak menő termékeket forgalmazó Ellusionist is kiadott mini-karika készletet, persze fekete színben, Messado rings néven.
A mutatványnak rengeteg féle verziója van. A legkülönfélébb méretekben és módokon adják elő: close-upban kis karikákkal, színpadon zenére 3 karikával, szövegesen 4, 5, 6, 8, 9, 10, 12 karikával, sőt még óriási hullahopp karika méretű készlettel is. Szerintem a trükk erősségei leginkább a szöveges előadásnál jönnek ki, és 4, 6 vagy 8 több karikát használva (pontosan a metódus variálás lehetősége és a karikák kiadása miatt kell legalább négy, de nyolcnál több szerintem felesleges).
A trükk több ezer éves, az 1. századból már vannak írásos nyomok több földrészről róla. Vagyis gyakorlatilag amióta bűvészek vannak, folyamatosan csinálják ezt a mutatványt. Szerintem nincs olyan bűvészbolt a világon, ahol ne lehetne kapni ezt a gyakorlatilag elnyűhetetlen kelléket. Ma amikor megjelenik egy újdonság és 2-3 év múlva már szinte sehol nem lehet kapni mert jött más, újabb helyette, szerintem ez azért jelent valamit. Erre lehet azt mondani hogy kiállta az idő próbáját.
There is a reason classics became classics.