Az egész úgy kezdődött, hogy Somát meghívták Sindelfingenbe a legendás Magic Hands kongresszusoknak korábban otthont adó helyszínre gálázni a 12. Festival der Illusionen rendezvényre. Aztán Soma felhívott, hogy lenne-e kedvem kimenni vele. Hosszan gondolkoztam a dolgon, aztán nagy nehezen kötélnek álltam. :) Ugyan a rendezvény január 9-én kezdődött a résztvevők számára, az előkészületek már napokkal a pénteki kezdőnap előtt zajlottak. A gála színpadi próbái miatt mi már szerda reggel nekivágtunk az útnak. Délután 5 körül meg is érkeztünk a kongresszusi központba, ahol már nagyban zajlottak a gálaműsor próbái. Minden egyes fellépő kb. 1,5 órát kapott, hogy beállítsa a fényeket, zenét és minden egyebet ami szükséges. Természetesen mindent Eberhard Riese rendező fogott össze, a színpadi segítők pedig más rendezvényekről már jól ismert tanítványai voltak (gyakorlatilag a fél Riese-könyv a színpad mögött dolgozott). Nagyon jó volt látni azt a profizmust, amivel minden egyes részletre figyelt valaki. Soma próbájára végül is csütörtökön került sor, majd a gála első nyilvános előadására a sajtó képviselői előtt került sor délután (ez volt egyben a nyilvános főpróba is). Este pedig már a Sindelfingeni laikus közönség tapsolt a fellépőknek (erről az előadásról tv felvétel is készült).
Mivel minden fellépő egy hotelben a Hotel am Klostersee-ben lakott, ezért hosszú beszélgetésekbe nyúló reggeliknek lehettem részese. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én ezeket a dumálásokat szoktam a legjobban élvezni a kongresszusokon. Nem volt rossz David Kaplannal, Kevin Jamessel, Mirkoval, Wawe-el és Somával kezdeni a napot.
A kongresszus bűvészeknek szóló programja pénteken kezdődött Doktor Marrax utcai bűvészetről szóló szemináriumával, majd legendás bűvészek műsoraiból láthattunk ritka felvételeket. Délután Thorsten Havener tartott mentál szemináriumot egy történész professzor pedig a bűvészet ókori történetét helyezte új megvilágításba, azzal, hogy néhány közkeletű tévedésre és hamis legendára hívta fel a figyelmet. Természetesen közben egész nap kínálták portékáikat az árusok, köztük a három magyar kereskedő is. Majd az esti gálavacsora következett, ahol Piet Forton (a pop out move atyja) mellett ültem. Nagyon jót beszélgettünk: mesélt például arról, hogy a 60-as években 3 hónapig a Mikroszkóp színpadon dolgozott, vagy hogy Baselben hamarosan megnyitja bűvész színházát, illetve sokat emlegette Figaroékat is. A pénteki gálát Thomas Vité vezette és felléptek: Marc & Alex illúziókkal, Shri Magada (kamu) indiai bűvész, egy tánccsoport és Oliver Grosszer zsonglőr - természetesen mint ahogy a bűvészrendezvényeken általában a zsonglőrnek volt a legnagyobb sikere.
Szombaton 9-kor mindenki igyekezett korán odaérni a helyszínre ugyanis ekkor vette kezdetét a bolhapiac. Minden kongresszusi résztvevő kitehette a számára feleslegessé vált kellékeit, könyveit, dvd-it és ezzel a lehetőséggel rengetegen éltek is. Nagyjából a kétszer akkora területet foglalt el a bolhapiac, mint az összes kereskedő együtt. És rengeteg kincset lehetett találni - nagyon kedvező áron. Szerintem érdemes lenne itthon is megpróbálkozni hasonlóval - biztosan lenne rá érdeklődés. Közben persze zajlottak a szemináriumok Günter Puchinger a nagyillúziókról beszélt, majd egy érdekes program következett: könyvbemutatók. Neves bűvészeket kértek fel arra, hogy 5-5 percben mutassák be kedvenc bűvészkönyvüket. 11 órától Thomas Vité a bűvészek által használt vizuális, grafikai és szín elemeket elemezte és tanácsokat adott jobb reklámanyagok készítéséhez. Majd Mirko tartott szemináriumot a szappanbuborékok használatáról a bűvészetben nagy sikerrel. Őt egy osztrák bűvész-műsorvezető Roman Felix szemináriuma követte, aki a szöveges bűvészetről és a műsorvezetésről mondott nagyon érdekes dolgokat. Majd Lennart Green tartott close-up showt és a nap utolsó szemináriuma Gerhard der Panzerknacker volt, aki a szabadulóművészet és a zárfeltörés néhány titkát fedte fel.
Este 8-kor vette kezdetét a gála. Előre le kell szögeznem, hogy az egyik legjobb gálaműsor volt, amit életemben láttam. A műsort Simon Pierro vezette, aki a műsor elején megjelent, majd megjelentette az est fellépőit. (Sokat elmond a műsor színvonaláról, hogy a műsorvezető átvezető számai is illúziók voltak - méghozzá nem is rosszak). Az első szám Soma volt "den Herrn der Mobiltelefone" - Somának nagyon nagy sikere volt: az újságtépésnél megállt a lélegzete a nézőknek. Őt Alexander Merk követte, aki egy édes-bús hangulatú produkciót csinált. Majd Thorsten Havner olvasott a nézők gondolataiban. Kevin James rózsát lebegtetett a nézőtéren és megcsinálta a Chaplin-bábus illúzióját. A műsor második felében Alana egy ékszer-cipő-ruhák témakör köré épített szöveges műsort mutatott be, Mirko előadta fantasztikus műsorát, Simon és Claus Living Toys címmel egy gyermek szobájának játékait keltették életre. Kevin James előadta a 2008 legjobb komikus illúziójának választott műtős ember kettéfűrészelését. Han Seul Hui hihetetlen CD manipulációt mutatott be. Úgy kezelte a cd-ket, mint ahogyan sok manipulátor a kártyát sem: csak úgy folyt ki a kezéből a rengeteg lemez. De a műsor fénypontja számomra mindenképpen David Kaplan bowling labdás műsora volt. A közönségnek folyt a könnye a röhögéstől a műsora alatt. A gála lezárásaként pedig Kevin James megcsinálta snowstorm-ot. A műsorban mindenkinek saját, a műsorához illő vetített háttere volt (Sománál például nagyvárosi felhőkarcolókat imitáló háttér). És gyönyörűen kihasználták a színház fényeit, függönypadlását - hihetetlenül profi előadás volt. A jelenlévő 700 bűvész álló ovációval fogadta a fellépőket a finálénál. Somáékat nyolcszor tapsolták vissza.
Vasárnap David Kaplan szemináriumával kezdődött a nap. David főleg a bűvészethez való hozzáállásáról, a színpadi karakter kialakításáról, saját stílusunk megtalálásáról beszélt - amellett, hogy nagyon nagy showt csinált. A szemináriuma után segítettem neki árulni, mert mindenki megrohamozta a standját. Kb. negyed óra alatt el is fogyott minden. :) Utána Lennart Green szemináriuma következett, ami jóval túllógott az egy órás időkereten - de ez a világon senkit nem zavart, csak ennyivel búcsúzott: "next time 2 hours". A szemináriumok sorát pedig Kevin James zárta, aki viszonylag ritkán szokott szeimnáriumot vállalni. Nagyon jó, praktikus rutinokat és ötleteket, gageket mutatott be - szerintem a kongresszus legjobb szemináriumát ő tartotta. Ezzel véget is ért a kongresszus bűvészeknek szánt programja. A gála fellépői természetesen még maradtak, hiszen délután még egy előadást kellett tartani a laikus közönségnek. A műsort ezúttal a színpad mögül néztem végig - részben azért, mivel a nézőtéren egyszerűen nem volt szabad hely (minden gála előadás teltházas volt). Nagyon jó volt látni, hogy mennyire összeszokott a társulat néhány nap alatt. A műsor ismét nagyon nagy siker volt, bár természetesen a laikus nézőknél más trükköknek volt nagyobb sikere, mint a bűvészeknél. Este még egy búcsúvacsorát rendeztek a fellépőknek, majd hétfő reggel indultunk el haza. Ezúton is köszönöm Somának a lehetőséget, mindenkinek nagyon ajánlom a Sindelfingeni kongresszust!