Kedves barátok, kollegák, bűvészetért rajongók!
Tegnap hajnalban értem haza Pekingből. Mondanom sem kell, hogy örömöm még mindig hihetetlen nagy. A világbajnoki cím megszerzése pályám eddigi csúcsa. Viszont szeretném ha mindenki tudná, hogy a bűvészet nem egy magányos műfaj, bár a színpadra legtöbbször az ember egyedül áll ki, ahhoz, hogy a bűvész fenntartsa folyamatos fejlődését, elkerülhetetlen a szakmai segítség kollegáinktól. Ne felejtsük el, hogy a bűvészet egy szórakoztató műfaj, de nem csak a közönségnek kell jól éreznie magát, hanem nekünk, előadóknak is. Én ma nem lennék világbajnok, ha nem lennének jó barátaim a szakmában, akik segítették utamat. Így szeretnék egy óriási köszönetet mondani Kelle Botondnak és Holcz Gábornak a megannyi segítségért, ötletért és támogatásért, amit tőlük kaptam, Molnár Gergelynek, aki elindított a pályámon, és köszönet mindenkinek, aki valaha is barátságával, véleményével, vagy ötletével hozzájárult ahhoz, hogy ma világbajnok legyek. Valamint ezútón szeretnék minden fiatal, és idősebb bűvészt buzdítani arra, hogy osszátok meg ötleteiteket egymással, jöjjetek össze minél gyakrabban bűvészkedni együtt, és ne sajnáljatok semmi féle segítséget más bűvészetet kedvelő barátaitoktól, mert ha ti adtok, ti is csak kapni fogtok! És ez bármilyen nyálasan is hangzik, bizony így van!
Kellemes napot mindenkinek!
Soma