Többen megkerestek emailben, és mostmár itt a blogon is kommentekben, mert kíváncsiak, hogyan működik a FISM-ön („Fédération Internationale des Sociétés Magiques” vagy angolul „International Federation of Magic Societies”) való versenyzés. Úgy gondolom, hogy jó, ha mindenki tudja hogyan működik a világbajnokságon való megjelenés.

A bűvészek világszervezetét 1948-ban alapították, és ma 44 különböző ország 82 klubjából áll, melynek megközelítőleg 50.000 bűvész a tagja. Feladata nem más, mint a világ vezető bűvész szervezeteinek egyesítése, és ezzel a bűvészet világszintű segítése.

Milyen beleszólása van a különböző országoknak a FISM ügyekbe? Minden országnak, az országban élő bűvészek száma alapján van egy bizonyos számú mandátuma a FISM-ben. Így a több bűvésszel rendelkező országoknak nagyobb beleszólása van a bűvészügyekbe világviszonylatban (a FISM kérdésekben), mint a kisebbeknek. Ha jól tudom, Magyarországon 150 bűvész van bejelentve. Ez nekünk 3 mandátumot ad (minden 50 bűvész után egyet). Az adott ország mandátumával az ország FISM képviseleti tagja élhet. Ez nálunk Molnár Gergely. Ezeket a mandátumokat különböző, világszinten a bűvészetben mindenkit érintő szavazási kérdésekben használják fel a képviseleti tagok. Ilyen például, hogy hol kerül megrendezésre a következő világbajnokság.

A versenyzésnek vannak bizonyos kritériumai. Elsősorban csak az indulhat FISM-ön, aki az ország hivatalos, évente megrendezésre kerülő versenyén a dobogón végez (ez sajnálatos módon itthon nem egy komoly kritérium, de idővel itthon is az lesz!). Valamint a szavazati joghoz hasonlóan meg van szabva, hogy melyik ország hány bűvészt delegálhat a FISM-re versenyezni. Ezeket a szabályokat az utóbbi időben szigorították. Míg a 2006-os világbajnokságra még két bűvészt delegálhattunk versenyezni, az ideitől kezdve ez a szám lecsökkent egyre. Ennek az oka egyszerű. A FISM versenyen olyan mennyiségű versenyző indul el, hogy a világbajnoksági rendezvény gyakorlatilag nem más az utóbbi időben, mint egy öt napon át tartó verseny. Ezt a zsűrinek, de még akár a közönségnek is végignézni, és igazságos döntést hozni egy nagyon nehéz feladat. És a verseny mellett természetesen, mindeneste gálaműsorok, napközben pedig szemináriumok és workshopok díszítik a programpalettát.

Hogy dönti el az adott ország, hogy kit delegál versenyezni? A kritériumoknak eleget tevő versenyzők beadják FISM jelentkezésüket az adott ország FISM képviseleti tagjához (Molnár Gergely), és az ország elnöke az összes beérkezett jelentkezést követően determinálja a kvótának megfelelően, hogy kit/kiket enged a FISM-ön versenyezni. Annak akinek nincs meg egy FISM képviseleti tag támogató aláírása, az nem vehet részt a versenyen.

Ha engem kérdeztek FISM-ön versenyezni komoly dolog, amit sokan elfelejtenek. Egy világbajnokságon a színpadra kiállni egy oda minőségében nem megfelelő műsorral, véleményem szerint szimplán leégetése saját magadnak, és az országodnak. Magyarországról többen indultak az utóbbi években FISM-ön és több szép eredményt is magunkénak tudhatunk. 1997-ben Drezdában Nagy Molnár Dávid ért el második helyezést manipulációban, majd 2003-ban Hága városában Galambos Ferenc végzett a close-up kategória harmadik helyén. Ezek fantasztikus dolgok, és utólag is csak gratulálni lehet az ilyen embereknek, mert FISM-ön dobogós helyezést elérni, nem más, mint hosszú évek kőkemény munkája. Vér, veríték. Mint sokan tudjátok, idén én képviselem országunkat a világbajnokságon. Bár sok rangos versenyt nyertem az utóbbi időben, ez egy újabb komoly lépes lesz számomra. Minden erőmmel azon leszek, hogy „Phone-act” című műsorommal minél jobb helyen végezzek, és ezzel dicsőséget vívjak ki magamnak és a magyar bűvésztársadalomnak is.