A héten, 91 éves korában meghalt a magyar bűvészek korelnöke: Száva Sándor. Az alábbiakban a Magyar Mágia című könyvemben megjelent életrajzát olvashatjátok:

1919. február 5-én született Székesfehérvárott. Cseh iskolába járt. A bűvészkedést 1934-ben kezdte.
"Ufferini olasz bűvész volt a mesterem. Én vagyok ma az egyetlen élő és dolgozó tanítványa. 15 évesen szöktem hozzá Bécsbe. Családom Pozsonyban élt, ott láttam meg őt egy gyerekelőadáson, ez eldöntötte a sorsomat. Négyévi inaskodás után Párizsban tettem sikeres vizsgát. 1938-ban Magyarországra szerződtem. Jártam a vidéket, falvakat, városokat. Aztán az első feleségem — aki szintén partnerem volt a színpadon — hét gyerekkel ajándékozott meg. A háború, az ötvenes évek, majd a feleségem halála sok keserűséget hozott. Valamilyen balhé mindig volt velem. Volt idő, amikor azért vették el a működési engedélyemet, mert kopasz voltam. Volt idő, amikor overálban léptünk fel, mert a frakk polgári öltözék és mint ilyen elitélendő. Nem én voltam az ügyeletes zseni, ezért aztán sokszor rúgtak belém."
A „Corodini” Országos Bűvész Egyesületnek megalakulásától ügyvezető elnöke. Tagja a német, cseh, bolgár, norvég, lengyel, holland bűvész egyesületeknek, 1969-től a Nemzetközi Bűvész Akadémia tiszteletbeli tagja. 1970–1985-ig nemzetközi bűvészversenyek zsűritagja, 1985-től zsűrielnök, mely tisztségéről 1995-ben lemondott. 1975-ban elnyerte az indiai mágusok Nagykard díját (amelyből 5 darab van a világon), 1980-ban a Mágusok Királyává választották, 1985-ben Érdemes Bűvészmester kitüntetést kapott.
1978-ban, a nemzetközi gyermekévben, az egyik nemzetközi verseny alkalmából az UNICEF felkérésére száz ingyenes előadás megtartását vállalta. A 76-ik előadás után a rendezők fel akarták terjeszteni kitüntetésre. Ekkor a szakszervezeti vezetőt behívatták a minisztériumba, és a pozsonyi Száva Sándor nevű bűvész után érdeklődtek. A vezető azt válaszolta, hogy az illető se nem párttag, se nem szakszervezeti tag, csak egy teherautónyi kellékkel vidéket járó bűvészecske, ezért kitüntetésre nem javasolható.

1997. augusztus 20-án művészi életútjának elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke, a miniszterelnök előterjesztése nyomán a Magyar Köztársaság érdemrendjének kiskeresztjével (polgári tagozat) tüntette ki, amit személyesen Göncz Árpádtól vett át.
2001-ben Corodini emlékdíjat kapott.

2010. februárjában halt meg.