Ha sikerült kiválasztani a megfelelő zenénket, akkor megnyugodhatunk, mert a dolog nehezebbik részén túl vagyunk, de hátra nem dőlhetünk, mert csak ekkor következik a hosszú időn keresztül tartó gyakorlás szakasza.

Mindenki tudja, hogy a bűvészek számára elkerülhetetlen a mindennapos gyakorlás. “Hány órát gyakorolsz naponta???” - szögezik nékünk a gyakran elhangzó kérdést a mélyen tisztelt laikus rajongók. A válasz: “Hosszú órákat minden nap!” Mi viszont tudjuk, hogy ez ha ilyen formában nem is igaz, de tény hogy sok gyakorlás kell ahhoz, hogy egy trükk vagy műsor véglegesen beérjen.

Ha valaki zenés produkcióval kíván színpadra állni, elkerülhetetlen, hogy minél jobban megismerje zenéjét, és minél többet gyakoroljon rá. Én a tanítványaimat mindig arra buzdítom, hogy ha már a trükk kézügyességet igénylő technikai részét sikerült elsajátítani, akkor minél inkább a színpadi körülményeket idézve próbáljanak meg gyakorolni. Öltönyben és cipőben, a megfelelő zenére, fényekkel és legalább 500-600 emberrel. Na jó, a fények meg az emberek elhagyhatóak, de az öltöny és a zene legyen meg. Ez segít abban hogy később nagyobb biztonságban érezzük magunkat színpadon. A zenére való gyakorlás több tényező miatt is fontos:

A "tudatalatti" szerepe

Minél többet gyakorlunk a kiválasztott zenére annál jobban beleég a zene a "tudatalattinkba", ezzel elősegítve azt, hogy a színpadon minél nagyobb biztonsággal dolgozzunk. Sokszor, mikor tét műsor előtt állunk, vagy egy új zenés műsort mutatunk be színpadon, hajlamosak vagyunk sietni, gyorsabban csinálni a trükköket, mint ahogy azt gyakoroltuk, és a zenét is kicsit magunk mögött hagyni. Versenyzésem korai szakaszában sokszor úgy éreztem színpadon, mintha a zenémet lelassították volna a hangtechnikusok. Pedig valójában nem a keverőpulton dolgozó kollega okozta a zene lassulását, hanem az izgulás okozta, általam letermelt adrenalin. Azon ilyen típusú problémákat is akkor tudjuk minél jobban orvosolni, ha a zenénkre minél többet gyakorlunk, és "tudat alatt" is megismerjük azt.

Checkpointok meghatározása

Minél többet gyakorlunk az általunk kiválasztott zenére, annál jobban meg fogjuk ismeri azt. Idővel úgynevezett checkpointokat fogunk meghatározni a zenénkben, és ezek segíteni fognak nekünk, hogy minél jobban a zenével maradhassunk előadásunk közben. A checkpointok a zeneszámban általunk meghatározott pontok, melyeket a műsorunkban megjelentő trükkökkel hozunk összhangba. Ne gondoljunk semmi nagyon rafinált dologra. Egy checkpoint lehet például az első refrén kezdete, vagy mikor a elkezdődik a szaxofon szóló, vagy a visszatérés, és adott esetben persze a szám vége is. A cheikpointok segítségével maradunk sokszor tempóban, valamint a checkpiontok segítenek abban is, hogy a bemutatandó trükköket minél jobban a zenére hangolhassuk. A checkpoint a néző számára nem hallható, ezt csak az előadó határozza meg magának.

A zene, mint biztonság

Idővel a zene biztonságot nyújt. A próbák alatti nyugodt lelki állapot a zenébe fog részben kódolódni. Minél többet gyakorlunk a zenére, annál biztosabbak leszünk magunkban, és a zenénkben. Így mikor színpadra állunk, a zene meg fog nyugtatni minket, és biztonságot fog nyújtani nekünk. Gondoljunk csak bele, ha látunk egy nyomasztó filmet, aminek néhány héttel később meghalljuk a zenéjét, újra a film alatt megjelenő érzések fognak a felszínre bukkanni bennünk. A zenét terápia szerűen pszichológusok is használják a modern gyógyászatban. A zenének érzelmi töltése van. A zene nyugalmat és biztonságot sugallhat. Mi pont ezt használjuk ki színpadon. A zene nem más, mint a csatlósunk, az asszisztensünk, aki abban segít, hogy mi, a művészek, minél kiegyensúlyozottabban adhassuk elő műsorunkat. Jó gyakorlást!

Ezzel a Zene a bűvészetben sorozat a végéhez ért. Remélem tudtatok belőle profitálni, várom a kérdéseket, tapasztalatokat ide a kommentek közé!