Sokszor tették már fel nekem ezt a kérdést, és igazán sosem tudtam rá válaszolni. Mivel annyi bűvész van, akit valami miatt kedvelek. Van, akinek a trükkjeit szeretem előadni, másnak a bűvészet elméleti nézeteit olvasom szívesen, megint mást csak szeretem nézni, ahogy dolgozik. Viszont ha mindenképp mondanom kell valakit, akkor a válasz számomra egyértelmű: Penn & Teller.

Hogy miért ők talán a világ legjobb bűvészei?

Talán technikailag a leginkább felkészültek? Dehogy, sőt épp ellenkezőleg, csak magyarországon legalább egy tucat bűvész van, akik sokkal nehezebb trükköket mutatnak be technikailag jóval szebben náluk.

Olyan trükköket csinálnak, amikre még egy bűvész sem jön rá? Dehogy. A legtöbb mutatványuk klasszikus alapokra épül, sőt gyakran le is leplezik az alkalmazott metódust, így mindenki számára nyilvánvaló hogyan csinálják a trükköt.

Akkor miért mondják mégis sokan, hogy jelenleg az övék a legjobb műsor a világon?

Ha nagyon szigorúan veszem, valójában nem is klasszikus értelemben vett bűvészek. Egy zsonglőr-stand-up komikus és egy pantomimes bűvészet elméleti szakember duója. Eleve a két karakter között óriási konfliktus van: ott van egy kis ember, aki ki tudja mi a fenéért nem szólal meg, a nagydarab meg képtelen befogni a száját. Penn folyamatosan szívatja Tellert, akinek viszont van, hogy elborul az agya és például card stab mutatványuknál belevágja a kést partnere kezébe. Mindezt persze annyira hihetően adják elő, hogy az adott pillanatban a néző tényleg elhiszi, hogy a kisembert sikerült annyira felbosszantani, hogy képes beledöfni a kést saját partnere kezébe. Sokszor azért marad le az ember a csalás pillanatáról, mert elfelejti, hogy ők egy csapatban játszanak: a legnagyobb veszekedés közben adja oda egyikük a másiknak titokban a választott lapot.

Számukra a bűvészet csak egy eszköz, hogy kifejezzék gondolataikat. Mutatványaik felépítése során pont fordítva gondolkodnak, mint a legtöbb bűvész. Először azt találják ki, hogy milyen hatást szeretnének kiváltani a nézőkből, majd ehhez keresnek egy témát és egy elképzelt hatást és csak ha mindez megvan, akkor kezdenek elgondolkodni azon, hogy ez hogyan valósítható meg a bűvészet eszközeivel. Mutaványaik reptéri biztonsági ellenőrzésről, az alkotmányról és valláskritikáról szólnak. Szerintem valahol itt kezdődik a művészet.