Street magic. Ha ezt a szót halljuk, valamennyiünknek David Blaine, Chriss Angel, vagy más amerikai sztár jut eszünkbe. Vannak azonban olyanok, akiknek az utcai bűvészkedés amellett, hogy pénzkereseti lehetőség, életforma.
Ez a bejegyzés azért született, mert néhányan élesen kritizáltak az India's magic stars bejegyzésért (nem csak engem, de a hozzászólókat is). Akinek nem volt világos, azoknak érthetően: egyértelmű, hogy kulturális különbségeinkből adódóan más jellegű előadást részesítünk előnyben, más stílusú prezentáció van ránk hatással. A bűvészet viszont egy olyan műfaj, amely az esztétikája, humora és története, mondanivalója mellett valamilyen titkot, rejtélyt állít a középpontba. Ha nincs titok, nincs bűvészet. Van színház, van élmény, esetleg katarzis, de az nem bűvészet. A könyvek közül kitápászkodó nyugdíjas hadsereg, meg a színpadi pankráció és a szigorúan kameratrükk nélküli felvétel (miközben nyilvánvalóan kameratrükk) nem hiszem, hogy bárkinek fejtörést okozna, vagy legalább gyönyörködtetne bárhol a világon...
Álljon itt egy kisebb csokor India nagyszerű utcai bűvészeiről, akiket lehet, hogy két utcával arrébb már nem is ismernek, de... De valamennyien kiválók, sőt olykor zseniálisak. És egytől egyig jobbak, mint az idézett showműsor említett szereplői.
A trükkök vélhetően senkinek nem jelentenek majd újdonságot, ezért érdemes több figyelmet fordítani a bemutatásra és a körítésre. Például arra, hogy milyen figyelemeltereléseket használnak, hogyan használják ki a körülöttük lévő tárgyak takarását, mi az előnye annak, hogy törökülésben adnak elő...
Egyrészt egyfajta időutazás lesz ez most, hiszen tudjuk, hogy sem a trükkök, sem a kellékek, illetve a megoldások sem változtak sokat az idővel. Feltételezhetjük, hogy az előadás sem módosult sokat.
Másrtészt azt gondolom, hogy sokunknak nem csak szórakoztató, de tanulságos lesz az a természetesség, ahogy előadnak és a nézőkkel bánnak.
Muszti pálca, amelyet az első bűvésztrükkök egyikeként tartanak számon. Ez egy igen kezdetleges variáció.
Érme és pohár-golyó játék az utánpótlástól:
Ismét ugyanez, a golyók eltüntetésére hívnám fel a figyelmet. Szerintem bámulatosan természetes, ráadásul jobban csinálja a srác, mint ahogy az a Nagy Könyvben meg van írva. Azt nem teljesen értem, hogy miért leplezi le a harmadik golyót, azt gyanítom, hogy az előadás túl rutinszerű és nem érzékeli azt, hogy a trükk milyen hatást kellene, hogy keltsen. Ez véleményem szerint általános probléma a kezdő bűvészeknél: gyakran látni olyat, hogy egy trükkben összekeverik az okot és az okozatot, pl. hamarabb jelenik meg valami, mint tűnik el (itt is). Vélhetően azért, mert a bűvésznek fejben nem áll össze a sorrendiség.
Szintén pohár és golyó, egy mesteri előadásban. Itt és az előző kisfiú által bemutatott változatban megfigyelhető, hogy a golyók eltüntetésekor mindegyik golyót elküldik egy-egy nagyvárosba, ezzel mintegy történetet adnak a trükknek. Nála a golyó eltüntetése kevésbe szép, de tökéletesen látszik, hogyan használják a varázspálcát arra, hogy indirekt módon üresnek érzékeltessék a kezüket.
Acélgolyók és galambok. Nagyon szeretem ezt a trükköt, melyet először egy szintén indiai származású bűvésztől láttam a 2003-as hollandiai világbajnokságon.
Remélem, mindenki megnézte. Nos be kell vallanom, hogy a második golyót nagyon benéztem, tényleg meglepett.
Egy kis érme bűvészet. Figyeljük meg, hogy milyen technikákat használ, hogy indirekt... :)
Ez a felvétel számomra azért tanulságos, mert remekül mutatja, hogy az előadó hogyan tartja fenn a figyelmet a dobjával, illetve hogyan használja a dobot a feszültség fokozására.
Végül az eddig látottak szintézise. Egy olyan produkció, amely szerintem sokakat tesz zárójelbe...
Nos, remélem, sikerült rávilágítanom arra, hogy a korábbi bejegyzésemben nem az indiai mágusok úgynevezett fikázása forgott fenn mámoros ajkakkal. Ami rossz, az rossz. És az hogy is mondjam...
További néznivaló:
1.) Magicians of india, egy 1950-es felvétel: https://www.youtube.com/watch?v=9BW5329viMA
2.) A híres indiai kötéltrükk: https://www.youtube.com/watch?v=w44DurJJ8Xc&feature=related