Úgy néz ki, hogy az utolsó napokra egészen kiváló színvonalúra emelkedett a verseny, és bár az esti gála néhány fellépője is méltó a világbajnosksághoz, sajnos továbbra is vannak iszonyú gyenge produkciók és a rendezés talán évtizedek óta a leggyengébb.

A nap indításaként David Stone tartotta meg budapesti szemináriumának rövidített változatát, méghozzá nemvárt csavarral a végén. A szeminárium slusszpoénja (aki volt a budapesti szemináriumon, annak csak annyi mondok: lufi-harisnya) ugyanis most azzal egészült ki, hogy miután David letolta a gatyáját és kiderült, hogy harisnyát visel: a megbeszéltek szerint Soma felpattant és megtette ugyanezt és természetesen rajta is harisnya volt.

Délután pedig egy The Master Class című programra került sor, ahol a szakma legjobbjai engedtek betekintést tudásukba. A művészek: Jay Scot Berry, Eric Jones, Michael Ammar, Boris Wild, Shoot Ogawa, Mark Mason, Marc Oberon, Michael Weber.

Majdpedig az utolsó színpadi verseny blokk következett, megintcsak elképesztő mezőnnyel.

Ted Kim (Általános bűvészet, Korea) "élő videó" műsora nagyon nagy sikert aratott. Nem lennék a zsűri helyében, amikor az általános bűvészet katagória sorrendjét kell eldönteniük.

Egy újabb kizárás: Cavaliere (Argentínából) mélyen a FISM szint alatt teljesített.

Alana (általános, Németország) szintén standing ovationt kapott bőrkabátos sok kezes produkciójára. Talán a női kvóta és a Riese iskola esélyesebbé teszi az éremre.

Helfenstein fekete színháza, a Les Chapeaux Blancs (Általános, Francia) nagy sikert aratott, sok benne az eredeti elem. Egy-egy ilyen különlegességet is szeretnek néha feltenni a dobogóra általánosban. Íme:

Marko Karvo (általános, Finnország) megint csak megőrítette a nézőket. 

És a nap, vagy talán az egész verseny fénypontja: Yu Ho Jin (manipuláció, Korea). Extended standing ovation. Sokan már most Lance Burtonhoz hasonlítják színpadi jelenlétét. Volt felnőtt férfi aki könnyezve tapsolt a végén, annyira megérintette a műsor.