Ma van Houdini születésének 139. évfordulója. Ebből az alkalomból két különlegességet is tartogatok nektek. Az első: íme a Houdiniről készült legkorábbi ismert fotó (ami 3,5 éves korában Budapesten készült róla 1877-ben balra a kis Erik, mellette öccse Dezső). Dezső később a Theodore Weiss nevet használta és Hardeen néven lett ismert bűvész. A kép az amerikai kongresszus könyvtárának Houdini gyűjteményében található jelenleg.

Valamint szeretnék egy nagyon érdekes kérdést boncolgatni. Ha kinyit az ember egy Houdiniról szóló életrajzi könyvet, az első sorok a következőképpen szólnak: "Budapesten született 1874. március 24.-én, Weisz Sámuel rabbi és Steiner Cecilia gyermekeként. A család a nagy szegénységből keresett kiutat, ezért költöztek ki Amerikába."

David Saltman Houdini kutató (részben az én segítségemmel) ezeknek az állításoknak szeretett volna kicsit jobban utánajárni. A most következő információkat David Saltman blogján kívül még soha sehol nem adta közre senki, így teljesen új dolgokat tudhattok meg Houdini és családja emigrálásának valódi okairól.

Houdini annyit kamuzott magáról élete során, hogy életrajzírói sokszor a nagyon hihetetlen sztorikat egyszerűen azzal dobták félre, hogy biztosan ezek is kamuk. Különösen igaz ez azokra a dolgokra, amit csak hosszas és körülményes (pl. magyarországi utánajárással lehetne megcáfolni vagy igazolni). 

A következőkben arról lesz szó, hogy Houdini apja nem rabbi volt, hanem jogtanácsos és hogy Budapesten nem szegénységben, hanem nagyon jó körülmények között éltek. Akkor miért mentek ki mégis Amerikába? 

Mert Houdini apja minden valószínűség szerint párbajban megölt egy arisztokratát. 

Micsodaaa? Nem, még mindig nem történelmi kalandregényt olvasol. Lássuk a tényeket és az ezekből levonható következtetéseket. Először is foglalkozzunk Houdini apjával: 

Ez a kép az egyetlen ami fennmaradt Houdini apjáról. Houdini és testvérei sok történetet meséltek róla, de az első konkrét tényeket a Society of American Magicians által az 1970-es évek elején Budapestre küldött Houdini Birth Research Committee-ja publikált 1972-ben. Weisz Mayer Sámuel 1829-ben született Keszthelyen. Nagykanizsáról költözött Budapestre valamikor az 1850-es években, kezdetben szappankészítéssel foglalkozott. A szappan a kor luxuscikke volt, Sámuel valószínűleg rokoni kapcsolatban állt a Nagykanizsán komoly szappangyárral rendelkező Weisz családdal. 1863-ban vette feleségül a jómódú családból származó Steiner Ceciliát, majd felhagyott a szappankészítéssel és a következő éveit azzal töltötte, hogy megszerezze jogi diplomáját. Ezt igazolja Houdini bátjának Nathannak 1870-es anyakönyvi bejegyzése is, ahol Sámuel foglalkozásaként joggyakornok van megjelölve. Tehát ekkorra már megszerezte a doktori címet és gyakornokként dolgozott. A fotón is ügyvédi talárban látható (és nem rabbi ruhában, mint ahogyan az számos bűvészet történeti könyvben tévesen szerepel). Karrierje szépen ívelt felfelé: további gyermekei születésénél (Gottfried - 1872, Erik - 1874 és Dezső - 1876) foglalkozásaként már jogtanácsos van megjelölve. Ez biztos állami állás, jó fizetéssel. Hacsak nem csinált az ember valami nagy baromságot, akkor innen be volt biztosítva az egész élete. Ezt támasztja alá lakhelyük is: a kőrút szomszédságában, a Rákosárok utcában (a mai Csengery utca) laktak, ami - akárcsak manapság - egyáltalán nem számít rossz környéknek (kicsit lejjebb láthatjátok a házukról készült fotót - ahogy napjainkban kinéz). 

Mi a következő biztos információ amit tudunk róla? Hogy 1875 végén vagy 1876 elején otthagyja jó környéken lévő lakását, biztos állását és a negyedik közös gyerekükkel terhes feleségét és 47 évesen hirtelen kiutazik Amerikába "szerencsét próbálni". Ott előkészíti a terepet és két évvel később a családja is követi. Valami nagyon nem stimmel ezzel. Miért kellett annyira sietve távoznia? Mi lehetett az a nagy hülyeség amit elkövetett?

A Houdini felesége Bess a következőképpen nyilatkozott erről Harold Kellock-nak, a Houdiniről valaha írt legelső életrajzban:

"Dr. Weisz és felesége mindketten művelt és jómódú zsidó családból származtak (...) mindenük adott volt ahhoz, hogy nyugodt és kényelmes életet éljenek Budapesten. Négy gyermekük született. Aztán nemvárt tragédia történt és száműzetésbe kényszerültek. A tényleges események tisztázatlanok, azonban az egyértelműnek tűnik, hogy Dr. Weisz és egy neves személy, egy kardforgatásban jártas nemes párbajoztak. Amit biztosan tudok, hogy Dr. Weisz sértetlenül került ki a párbajból, míg ellenfele meghalt. Az is egyértelmű, hogy Dr. Weisz a  párbajt zsidósága védelmében vívta, a másik fél rosszízű származására vonatkozó sértése miatt. (...) A Weisz család egyedül, mindenféle erőforrás nélkül hagyta el az országot."

Theo Hardeen (Houdini ismert bűvész testvére) további kiegészítéseket tett egy nem publikált feljegyzésében. Azt állítja, hogy a nemes egy herceg volt, akit Erich-nek hívtak. Leírja, hogy a párbajt követően apjuk a kor egyik leggaszdagabb emberének, Rothschild bárónak a segítségével először Londonba menekült és onnan ment New Yorkba, majd Appletonba. És még egy érdekes részletet közöl: Houdinit arról az Erich hercegről nevezték el, akit később apja megölt a párbajban. 

A párbajról szóló történet ezen kívül egyedül Milbourne Christopher Houdini: the Untold Story című könyvében jelenik meg. Mindenhol máshol vagy csak megemlítik, de kijelentik róla, hogy biztosan csak kitaláció, legenda. De a legtöbb helyen egyszerűen említést sem tesznek róla. És a párbaj megtörténte ellen általában a következő érvet szokták felhozni: hogyan találkozhatott volna egy szegény rabbi egy arisztokratával, hogyan párbajozhatott volna rabbi létére és hogyan győzhette volna le mindenféle vívó tapasztalat nélkül rutinos ellenfelét. Azt már tudjuk, hogy nem volt se szegény se rabbi (semmilyen feljegyzés nem maradt fent arról, hogy szülőhazájában valaha rabbiként dolgozott volna). Nade nézzük meg tételesen Bess és Hardeen állításait, hogy mennyire lehet valóságalapjuk.

Tényleg vívtak abban az időben párbajokat? És ilyen jellegű sértések miatt is, mint amit a Houdini családtagjai állítanak? Ebben az időszakban Budapest a kontinens leggyorsabban fejlődő városa volt, nagyon gyorsan növekvő zsidó közösséggel (egy ismert bécsi antiszemita például rendszeresen Judapestként hivatkozott a fővárosra). Jelentős volt a zsidóellenesség, és a párbajok egy jelentős részét felső középosztálybeli zsidó férfiak vívták az őket ért sértések miatt (1888-ban a párbajozásért elítélt emberek 13% tartozott zsidó kisebbséghez, ez a lakosságban képviselt 4,5%-os számarányukhoz képest magasnak számít). A kor egyik legismertebb párbajhőse Schlesinger Pál például egymaga több mint száz párbajt vívott ebben az időszakban az őt zsidósága miatt ért sértések miatt. A párbajozás olyan népszerű volt ebben az időben, hogy volt kizárólag párbajkellékeket forgalmazó üzlet, sőt még  egynapos gyorstalpaló párbaj képzést is hirdettek. Így az sem lehet érv a történettel szemben, hogy nem tanulhatott meg kardot forgatni és nem szerezhetett sehol párbajhoz szükséges fegyvert. Hogy mennyire mindennaposak voltak a párbajok ebben az időben, arra jó példa az alábbi újságcikk, amit a Vasárnapi Újság 1876. február 27.-i számában találtam:

"(...) történt egy párbaj, az írók és művészek bálján keletkezett összetűzés folytán. Ugyanis, mint egy lap irja, egy előkelő családból való fiatal jogász tánczra kért egy kisasszonyt. A tolongás miatt azonban elvesztette szem elől, s midőn újra találkozott vele, már az egy fiatal gróffal lejtette a tánczot. A jogász a hölgygyel tánczközben néhány szót váltott, mit a gróf annyira zokon vett, hogy párbajra hitta ki, s mivel neki másnap Parisba kellett utazni, az ügyet még a báléj utáni viradóra kérte elintézni. A párbaj meg is történt. A jogász mellén igen nehéz sebet kapott, a gróf pedig elutazott Parisba."

Ez ugye nyilvánvalóan nem a szóban forgó eset (mivel Sámuel ekkor már az USA-ban volt és a kimenetel is más), de jól mutatja, hogy egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy jogász arisztokratával találkozzon és párbajozzon. És az is látszik, hogy a párbajozás ugyan elterjedt volt, de illegális, ezért, ha a lapok be is számoltak az ilyen eseményekről a résztvevők nevét diszkréten elhallgatták. Így valószínű, hogy perdöntő bizonyíték nem fog előkerülni amiben szerepel Weisz Sámuel neve.

Lehetséges, hogy valóban azt az arisztokratát ölte meg Sámuel, akiről fiát elnevezte? Ebben az időben egyáltalán nem volt szokatlan arisztokraták után elnevezni s gyerekeket. Így akár az is elképzelhető, hogy csak véletlenül futott össze valahol Sámuel a szóban forgó Erik nevű arisztokratával és korábban nem is ismerték egymást. Ez is  a történetnek egy olyan eleme, amiről a kritikusok azt mondják, hogy csak azt a célt szolgálja, hogy Houdini elmondhassa magáról, hogy egy hercegről nevezték el. Ennek némileg ellentmond, hogy ezt a tényt és Hardeen ezen feljegyzését Houdini életében sehol nem publikálták. Illetve magával az egész párbaj történettel sem kérkedett Houdini életében. 

Ha Sámuel valóban párbajozott és az tényleg egy arisztokrata halálával végződött, akkor nemcsak hogy állásának elvesztésével, de valószínűleg hosszú évekig tartó börtönnel, vagy akár az arisztokrata családjának bosszujával nézhetett volna szembe. És hogy hogyan sikerült gyorsan megszöknie? Houdini 1825-ben egy interjúban azt nyilatkozta, hogy apjának Rothschild báró segített megszökni Budapestről Amerikába. Lehetséges lenne ez? Igen. Ehhez tudni kell, hogy Sámuel első feleségének testvére (vagyis előző sógornője) Csillag Rózsa, a kor világhírű operacsillaga volt, akinek férje ekkor Carl Hermann, a kor neves bűvésze volt. Houdini állítása szerint apja és Herrmann jó barátok voltak. Hermann ebben az időben pedig épp bűvész magánórákat adott Rotschild bárónak, aki rá való tekintettel akár tényleg segíthetett Weisz Sámuelnak a menekülésben.

Úgy gondolom, hogy a Houdini életét kutatók eddig főleg a család elég jól ismert első amerikai évei alapján próbáltak meg következtetéseket levonni a család budapesti sorsára és hátterére vonatkozóan: ugyanis kiérkezve a család tényleg szegénységben, nehéz körülmények között élt, illetve itt már Sámuel tényleg próbálkozott rabbiként: ő volt Appleton város első rabbija. Hardeen beszámolója szerint: "Apám végzett jogászként érkezett Appletonba, de a városnak nem volt szüksége jogászra. Viszont a polgármester azt mondta, hogy szükségük lenne egy rabbira. Akkor én vagyok az emberük! - válaszolta apám." Sokat mond az is az anyagi helyzetük változásáról, hogy míg a Budapesti évekből több fotó is fennmaradt, ahol láthatóan jobb ruhákban és környezetben láthatóak a család tagjai, addig az első USA-ban töltött időszakban a szülőkről nem is, csak a gyerekekről készültek képek, azok is szerény öltözékben és környezetben. Szintén a budapesti nagy szegénységüknek mond ellent, hogy Sámuel elutazását követően a családból kiesett kereső ellenére sem vesztette el a család a Csengery utcai lakást (Hardeen 1876. március 4-i születésekor legalábbis még ugyanez a cím került az anyakönyvi bejegyzésbe). Szerintem a párbaj létét támasztja alá az a tény is, hogy bár nagyon nem ment nekik kint, mégsem jöttek vissza. (Először csak jóval apja halála után, 1901-ben jött vissza Budapestre Houdini és édesanyja).

Ha Daviddel nem is tudtuk minden kétséget kizárólag a párbaj megtörténtét igazolni, azt hiszem, hogy sikerült megmutatni, hogy a történet minden eleme elképzelhető és legtöbb része valószínű, ellentétben a párbaj létét megkérdőjelező érvekkel, amiknek mindegyikét sikerült tényekkel megcáfolni. Egy szóval számomra sokkal hihetőbb a családi sztori, én azt gondolom, hogy ebben az esetben nem kamuzott Houdini. David cikkeit itt olvashatjátok angolul a témában:

http://www.houdinifile.com/2012/05/at-home-with-houdinis-family-in.html

http://www.houdinifile.com/2012/05/who-was-houdinis-father-duel.html

http://www.houdinifile.com/2012/06/who-was-houdinis-father-swordsman-of.html