Bűvésztrükköket (meg amúgy bármi mást) koppintani nem szép dolog. A koppintott dolgot árulni pénzért, az meg aztán egészen egetverő pofátlanság. Dehát végülis mi baja lehet belőle az embernek? Hát például (mai árfolyamon számolva) ítélhetik 130 millió forintnak megfelelő dollár megfizetésére.

Történt ugyanis úgy 2 éve, hogy egy belga bűvész (ugyan a trükk megoldása szempontjából némi válzoztatással) de lényegében egy az egyben lekoppintotta Teller Shadows című számát. Teller ezen nagyon felhúzta magát (lévén neki ez talán a legkedvesebb mutatványa, amit ő talált ki és csinál vagy 38 éve folyamatosan). Itt az eredeti:

Namost a koppintós bácsi kitalálta, hogy ő nemcsak lekkoppintja, henem árulni is fogja a trükköt. Fel is töltött a youtube-ra egy videót, amiben 3000 dollárért kínálta eladásra a trükkköt. Először Teller megpróbálta nem jogi úton, hanem pénzzel elrendezni a dolgot. Felejánlott egy jelentős összeget a koppintónak, amennyiben nem mutatja be és nem árulja többet a mutaványt (ennek biztosítékaként pedig a kérte, hogy kellékeket küldje el neki). Mivel a belga elutasította az ajánlatot, ezért Teller az USA-ban pert indított ellene. A dologhoz annyit kell tudni, hogy Penn & Teller minden egyes műsorszámukat le szokta védetni, mint színdarab. Vagyis nem a trükk megoldását védik le, hanem magát a koreográfiát, szöveget, mozdulatokat stb. Ezt a mutatványt 1983 óta védik a szerzői jogok. A dolognak óriási sajtóvisszhangja lett, Tellerék végighaknizták a sztorival az egész amerikai médiát többször is, persze sosem felejtették el megemlíteni, hogy a mutavány a vegasi műsoruk egyik legfontosabb eleme, így kis reklámot is csinálva a shownak.

A pert Teller nemrég meg is nyerte. Az ítélet: a belga bácsinak 545 ezer dollár kártérítést kell fizetnie (fellebbezésre már nincs lehetőség, mivel a határidőig az alperes nem nyújtott be ilyen irányú kérelmet). A bíró azzal indokolta a döntését, hogy ugyan elképzelhető, hogy a két mutatvány működésében vannak különbségek, de az átlagos szemlélő számára hatásukat tekintve gyakorlatilag teljesen megyegyeznek. Az 545 000 dollár úgy jött össze, hogy bár a szerzői jogok megsértése miatt csak 15 000 dollár megfizetésére kötelezte a koppintót a bíró, egyben a perköltség megfizetését is rá hárította. Teller meg nem fukarkodott ezen a téren: az egyik legjobb és legdrágább ügyvédi irodát bízta meg a képviseletével, akik (mivel a koppintós bácsi bújkált és nem vette át a végzéseket és nem jelent meg a tárgyalásokon) magánnyomozókat fogadtak és egy komoly informatikus stábot (hogy igazolni tudják, hogy megnyitotta az emailben elküldött idézéseket). Úgyhogy a perköltség, amit az alperesnek meg kell fizetnie további 530 000 dollárra rúg. És természetesen a további jogsértéstől eltiltotta az aplerest, vagyis nem mutathatja be ezt a trükköt ebben a formában és nem használhatja Penn & Teller nevét semmilyen formában a reklámozásra. Azért a bíró nem adott mindenben Tellernek igazat: mivel a kellék működési elve elképzelhető, hogy más ezért a kelléket továbbra is árulhatja, vagy használhatja, de ezt a mutatványt nem csinálhatja vele sem ő sem aki megveszi. Íme itt a koppintós bácsi próbálkozása a magyarázkodásra és a kellék további árulására. (Ha jól számolom csak cirka 180 darabot kell eladnia belőle, hogy ki tudja fiztetni amit kell).

Most a koppintó olyanokkal védekezik, hogy dehát más is lekoppintotta már ezt a trükköt meg hogy a szólásszabadság miatt neki joga van koppintani és hasonló. A videóban a pirítósos meg sorompós részek meg már egyenesen szánalmasak.