Kaszányi Roland bűvésztanfolyamot indít középiskolásoknak a Vasas művházban, Budapesten. Első alkalom október 9., jelentkezni lehet a Vasasban személyesen vagy emailen Rolandnál: kaszanyi.roland@gmail.com
Kaszányi Roland bűvésztanfolyamot indít középiskolásoknak a Vasas művházban, Budapesten. Első alkalom október 9., jelentkezni lehet a Vasasban személyesen vagy emailen Rolandnál: kaszanyi.roland@gmail.com
Nem tudsz dönteni, hogy hasonló funkciójú bűvészkellékek közül melyik való neked? Szeretnél rendszeresen tippeket kapni a bűvészboltban található termékek használatával kapcsolatban? Érdekelnek új trükk ötletek, amiket akár a már meglévő kellékeiddel meg tudsz csinálni?
Van egy jó hírem: a Figaro bűvészbolt videoblogját pont neked találták ki! Kéthetente beülök a pult mögé és egy-egy kelléktípust, illetve témakört járok benne körbe. Szempontokat adok a választáshoz, elmondom az egyes kellékek előnyeit és hátrányait és tanácsokat adok a használatukhoz és nem utolsó sorban új trükköket és trükk ötleteket mutatok be velük. De akkor nézzünk is néhány példát:
Érdekel, hogy hogyan lehet a pirozsinórral csajozni? Mi köze a piropapírnak a robbanószerekhez? Hogy hogy jön ide a rontáslevétel? És hogy mit lehet egy alapvetően 2 másodperces trükkről 9 percen át magyarázni? Kattints a videóra és megtudod!
Ebből Botond megmondja részből pedig mindent megtudhadsz, amit valaha is tudni akartál az öregített paklikról. Különösképpen azt, hogy azon kívül, hogy jól néznek ki pontosan milyen trükköket lehet velük csinálni.
Végül pedig a lebegtetések és tárgymozgatások témakörét járom körbe: Tarantula, Loops, ITR, láthatatlan szál, Hanuted Deck, Hover Card és még sokminden más egy videóban!
A többi részt pedig itt találod: https://www.youtube.com/playlist?list=PLPuu_BtqW10pVus8uYenXO6j3YV1b-B9E
Ha nem akarsz lemaradni a legfrissebb részekről kattints ide és iratkozz fel a bűvészbolt youtube csatornájára:
És likeold a bűvészbolt facebook oldalát is, mivel minden második csütörtökön itt tesszük közzé a legújabb részt!
Jay Marshallhoz egy előadása után odament egy kisfiú, és csillogó szemekkel azt mondta neki:
- Mr. Marshall, amikor felnőtt leszek én is bűvész szeretnék lenni.
A neves komikus bűvész erre kedvesen ránézett a fiúra, és azt válaszolta neki:
- Nos, nem lehetsz egyszerre mindkettő.
Pár napja írtam Mat Franco diadalmenetéről az America's Got Talentben. Namost az van, hogy a srác MEGNYERTE A MŰSORT! Vagyis a műsor történetében először egy bűvész nyerte az 1 millió dollárt és a las vegas-i szerződést. Hiába, mondtam én, hogy nincs létjogosultsága a tv-s bűvészetnek. :)
Mat esete kiválóan illusztrálja azt, hogy mindenféle erőlködés nélkül, kalasszikusokkal is mekkora sikert lehet elérni.
Az egyik döntős produkció (cups and balls):
Egy másik döntős produkció (kártyavándorlás):
És végül itt a harmadik döntőben muatott produkció egy kis Out of this World:
És az eredményhirdetés pillanatai:
Az a helyzet, hogy régóta tervezek cikket írni arról, hogy a tv-s bűvészet halálra van ítélve. Egyáltalán nincs ugyanis a dolognak létjogodultsága. A videotechnika és a szerkesztőprogramok már rég elértek arra a fejlettségi szintre, hogy egy sima néző gyakorlatilag nem tud kölönbséget tenni aközött, hogy most videotrükköt vagy bűvésztrükköt lát. Namost ez mind szép és jó, csak egy gond van vele: mindig amikor hozzálátnék a cikk megírásához jön egy bejelentés, hogy megint itt egy új bűvész sorozat, Houdini-film, új Dynamo évad, Wizzard Wars rész, vagy épp fél tucat bűvész az AGT-ben. Szóval most megint várhatok a cikk megírásával, merthát kicsit hülyén mutatna az érvelésem most, amikor egy srác minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy bűvész létére megnyerje a világ legnagyobb tehetségkutatóját.
Az idei évben minden eddiginél több bűvész szerepelt az America's Got Talent-ben és minden eddiginél jobban fogadták a produkcióikat. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a műsor gyakorlatilag egy bűvész tehetségkutató volt eddig. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a műsorvezető Nick Cannon a legutóbbi adás elején az idei évet a bűvészet évének titulálta. Szerepelt a műsorban vendégként a fél Illusionists. De több körig bent maradt az ex-tengerészgyalogos close-up bűvész Smoothini. És az elődöntőig jutott az ottani ex-Kiválasztott Mike Super és az én kedvenceim a versenyben: David és Leeman. Végül persze a bűvészek nagy részének mennie kellett, de a döntőben így is maradt egyvalaki közülük: Mat Franco.
De akkor nézzük is a srácot, aki könnyen lehet, hogy az első bűvész lesz aki megnyeri a tehetségkutatót. Először ipari mennyiségű flash paper használatával kártya reveal + egy kis nagyis bulváros blokk:
Aztán Mel B telefonjának és a Radio City Music Hall egyik székének merongálása:
És végül egy ambiciózus kártya rutin:
Az egyik zsűritag Howard Stern szerint elég jók Mat esélyei, hiszen rajta kívül 4 énekes produkció és egy akrobatikus táncos van és szerinte ha meg fognak oszlani a nézők szavazatai a zenés produkciók között, Mat-nek akár nyerésre is lehet esélye. Döntő ma és holnap este!
Úgy tűnik a Carnival Cruise Lines-nál nagyon meg vannak elégedve a hazai bűvészekkel, mert további bűvészek kellenek nekik! Jelentkezz gyorsan, mert csak vasárnapig lehet jelentkezni! Íme a részletek, Radnóti Csaba hozzánk eljuttatott felhívásából:
"BŰVÉSZEK FIGYELEM!
Ritkán keresnek bűvész pozícióra munkatársakat, de MOST IGEN!
Ismét bűvész felvétel van hajóra, pontosabban egy úszó luxusvárosba, amit úgy hívnak, hogy CARNIVAL CRUISE LINES.
Elvárások:
Angol nyelv magas szintű magabiztos ismerete
Bűvész gyakorlat szükséges
Amit kínálunk:
Folyamatos külföldi munkavégzés (Karib-térség)
Alapfizetés + Jutalékos bérezés
Jelentkezz most ezeken az elérhetőségeken:
JELENTKEZZ MOST! EZEKEN AZ ELÉRHETŐSÉGEKEN:
(Budapest, Lechner Ödön fasor 1) félfogadási időben 9-17 óra között csötörtökön, pénteken, szombaton, vagy vasárnap; emailben (nora@dunarapszodia.hu); vagy telefonon a 06-1/323-25-69-es telefonszámon 9-17 óra között.
Közvetlen mobil telefonszám ahol lehet jeletkezni: 30 921-4061. Keresd Nórit.
Kiváló Tisztelettel,
Radnóti Csaba
CSAK VASÁRNAPIG LEHET JELENTKEZNI ÉS BEJÖNNI AZ IRODÁBA!"
Idén jóval olcsóbb lett a belépő a Corodinire! Elővételben a tavalyi 4500 Ft helyett most 3500 Ft-ért vehetsz jegyet, de ha nem tudsz időbben dönteni, akkor is 6000 Ft helyett 4900 Ft-ért veheted meg a belépőt. Lesz Zsirai Lajos, Fülöp Gyula és Molnár Gergely szeminárium is!
Idén is lesz Corodini október 12-én, vasárnap!
XXVII. Corodini Országos Bűvészverseny és Gála
Helyszín: Vasas Művészegyüttes Művelődési Háza, VIII. Kőfaragó u. 12.
2014. október 12. Vasárnap
Programok:
-------------------
8:00 - 9:00: regisztráció, kellékvásár (egész nap)
9:00 - 9:45: Zsirai Lajos szemináriuma
10:00 - 10:45: Fülöp Gyula szemináriuma
11:00 - 11:45: Molnár Gergely (Mr.Jupiter) szemináriuma
13:00 - 15:00: bűvészverseny
16:00 - 18:00: mini-szemináriumok (Gáspár Merse Előd, Kovács Bence, Susán Péter, Szabó István (Figaro), Váradi Tibor)
18:30 - 19:00: verseny eredményhirdetés, Corodini emlékgyűrű átadás
19:10 - 21:30: Gálaműsor
Jegyár elővételben: 3500 Ft (Október 4.-ig)
Jegyár Október 5-től és a helyszínen: 4900 Ft
Jegyek kaphatók:
- Corodini Bűvészklub, Péntekenként 18:30 órától. 1065.Bp. Hajós utca 13-15. (kapucsengő: 70)
- Figaro Bűvészbolt: http://www.figarobuveszbolt.hu/ (Szeptember 9-től)
- Banki átutalással is lehet jegyet vásárolni!
Corodini Országos Bűvész Egyesület
OTP Bank: 11706016-20720621-00000000
Összeg: 3500 Ft /db
Közleménybe: "Corodini" (A közleménybe semmi mást ne írj!)
Az átutalás után kérlek írd meg a bence@buveszklub.hu címre és a kaszanyi.roland@gmail.com címre, hogy milyen névről és mekkora összeget utaltál át! A pénz beérkezését emailben igazoljuk vissza. A belépésre jogosító karszalagot és a nyugtát a helyszínen lehet majd átvenni a név + email cím bediktálásával.
További infók a Corodini tumblr oldalán: http://corodini.tumblr.com/
És itt az elmaradhatatlan event: https://www.facebook.com/events/284544321739633/
81 éves korában meghalt Lubor Fiedler, minden idők egyik legzseniálisabb trükk kreátora. 1933-ban született Brno-ban, Csehszolvákiában. Többek között ő találta ki a következő trükköket: Gozinta Boxes, the Dental Dam trick, Red Hot Wire, Lubor's Lens és Royal Fantasy. Ezen kívül a japán Tenyo cég talán legzseniálisabb trükkjei is az ő nevéhez fűződnek (Parabox (1993), Invisible Zone (1995), Krazy Keys (1996), Impossible Pen (1997), Antigravity Rock (1998), Phantom Clock (1999), Blue Crystal (2000), 4-D Surprise (2010), The Third Eye (2011), Flying Carpet (2011), Card Surgery (2012), Ghost Card (2013), Magical Security (2014)). Az utóbbi években Spittalban élt Ausztriában.
Az alábbi videókban kis ízelítőt kaphattok abból, hogy miket talált ki az elmúlt néhány évben.
FIGYELEM! FONTOS INFORMÁCIÓK A VERSENNYEL KAPCSOLATBAN - A CORODINI BŰVÉSZEGYESÜLET KÖZLEMÉNYE:
A Corodini Kupa előzsűrizésének menete.
Mivel az előzsűrizés fogalma újdonság a Corodini Kupák történetében, ezért alább röviden összefoglalnánk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, illetve az előzsűrizés menetét.
Az előzsűrizés bevezetésére azért volt szükség, mert az utóbbi években többször előfordult, hogy tehetséges, éremesélyes bűvészek nem tudtak elindulni, mert már beteltek a helyek. Ráadásul volt, aki ennek ellenére az utolsó napokban mondta le az indulását, ezzel többeket megfosztva a versenyzés lehetőségétől. Hiszünk abban, hogy az előzsűrizéssel mindez megelőzhető, valamint ezáltal kigyakorlottabb, átgondoltabb műsorokat láthatunk, így emelkedik majd a verseny színvonala is.
Az előzsűrizés videón keresztül történik. Az előzsűrizést a nem a verseny zsűrije végzi, hanem az előzsűri: Tar László (a Corodini klub elnöke), Kaszányi Roland, Gyertyán Balázs, Soós Eszter, Susán Péter és Szabó István (Figaro). Az előzsűrizés során a zsűri relatív sorrendet állít fel, azaz a műsorokat pontozzuk, és a legjobb 10 kerül be az élő döntőbe. A műsor színesítése érdekében legalább 4-4 színpadi és mikró produkciót engedünk a versenyre, valamint 3 junior kategóriájú versenyzőt is. Tehát eredményt csak az összes videó megtekintése és pontozása után, szeptember 25-én hirdetünk. Szeptember 28-ig még következmények nélkül le lehet mondani az indulás jogáról, aki ezt követően mondja le, azt egy éves versenyzéstől való eltiltással büntetjük.
A feltöltendő videó ne legyen hosszabb 8 percnél, látszódjon rajta jól a műsor, és kérünk mindenkit, hogy ne a videót küldje el, hanem azt töltse fel valahová, és az elérhetőségi linket küldje az info@buvesz-rolando.hu címre.
Mindenkinek jó felkészülést és eredményes versenyzést kívánunk!
A Corodini vezetősége
Néhány hónappal ezelőtt forgatták Magyarországon Adrien Brody főszereplésével a History Channel új kétrészes Houdini tv filmjét. Külön érdekesség, hogy a címszereplő Brody (akárcsak Houdini) magyar származású és ráadásul tinédzser korában komolyan bűvészkedett. A filmben Ónódi Eszter alakítja Houdini édesanyját, de Kamarás Iván is feltűnik benne Raszputyin szerepében. A film szakértő konzulense David Merlini volt és számos kelléket adott a filmhez több hazai kolléga mellett a Figaro Bűvészbolt is. Szóval az eleve érdekes témán kívül a film tele van hazai színészekkel, helyszínekkel és bűvészkellékekkel. Hát kell ennél több? Ugye hogy nem. A premier holnap este lesz az USA-ban, a hazai bemutató időpontjáról még egyenlőre nincs infó. Íme a trailer:
Augusztus 28-án csütörtökön 22 órától indul a Trükkös tudomány című sorozat 2. évada csak a Discovery Channel műsorán.
A lebilincselő sorozat a bűvészet és a tudomány erejét ötvözve mutatja be azokat a szerkezeteket, eszközöket és vegyületeket, amelyek révén első látásra csodának tűnő tetteket hajthatunk végre. Ben Hanlin, Wayne Houchin és Billy Kidd nem ismeretlenek a nemzetközi bűvészvilágban, több alkalommal varázsolták már el megdöbbentő képességeikkel az utcai és a televíziós közönséget. Az újonc Nate Staniforth-szal kiegészülve most visszatérnek a Trükkös tudomány vadonatúj tizenkét részes évadában.
Az évad nyitóepizódjában Ben Hanlin összeragasztja a széttört üvegeket egy titokzatos folyadékkal, miközben Billy Kidd tökéletesen kettévág egy kosárlabdát kardjával. A későbbi részekben Wayne Houchin megidézi a nagy bűvészt, Harry Houdinit egy veszélyes víz alatti szabadulási mutatvánnyal és Nate szuper könnyű hamburgert készít Varsóban, ami szó szerint lebeg a súlytalanságtól. A fiatal bűvészek a brit úriemberek álmát is valóra váltják az önforraló teafilterrel, és kezeik alatt halálos játékká válik – némi fém és rengeteg rombolás hozzáadása után – a klasszikus „Itt a piros, hol a piros?”.
A mágusok minden egyes részben New York, London vagy Varsó járókelői számára mutatnak be élőben egy-egy trükköt, melyet rejtett kamerákkal rögzítenek. A műsor minden mutatványa mágiának tűnhet, de mindegyikről kiderül, hogy színtiszta tudomány áll mögöttük. Az előadók részletesen kidolgozva mutatják be, hogyan jöhettek létre az egyes trükkök, és lépésről lépésre követhetik a nézők, ahogy a kézzelfogható tudomány egyszer csak varázslattá válik.
Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át augusztus 20-a alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn, a Pesti Vigadóban. Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Molnár Gergely, a Bűvészek Világszövetségének elnökségi tagja.
Jupiter számos más szakmai elsimerése mellett 2002-ben is kapott már állami kitűntetést, akkor a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztel ismerték el "varázslatos" élményt nyújtó bűvészi tevékenységét és bűvészgeneráció nevelésében szerzett elévülhetetlen érdemeit.
Gratulálok!
Esküszöm, én nem szeretem bántani Steve Wyrick-ot, de mit csináljak, ha mindig házhoz jön a pofonért!? Ahogy korábban írtam már róla: ő az az ember, aki minden helyzetben meg tud bukni, de mégis képes újabb és újabb befeketeőket találni, akik pénzelik műsorait. Arról nincs hír, hogy mennyit fizetett már vissza 54 millió dolláros adósságából, de most nemrég a Hooters tv-s szépségverseny-showjában lépett fel. Nade hogyan?
Az alábbi trükkben minden adott a sikerhez: egy egészen jó nőkettéfűrészelés felturbózva digitális képernyőkkel és Hooters-es lányokkal. A raklapon körbetolt láb és a szerszámosszekrényre való felsőtest-kitolás ötlete szerintem egészen kiváló. Az ember azt gondolná, hogy itt nem lehet mit elrontani. De persze Steve számára nincs lehetetlen, bebizonyítja nekünk, hogy igenis lehet: annyira visszatetsző, ahogy kikényszeríti, hogy tapsolják és ünnepeljék, hogy az hihetetlen. Az, ahogyan öntelten farmerban és bőrdzsekiben sétál, azt gondolva, hogy ő a legmenőbb modellalkatú huszonéves: akár saját paródiájának is tökéletes lenne (lévén, hogy elmúlt 40 és van rajta vagy 15 kiló súlyfelesleg). És mik ezek az szövegek: "Oh jeah!", "Time to do what I do best!", "Give it up!". Igen, Steve: te vagy a legjobb. A nézők szeretnek és ünnepelnek. Te vagy minden nő álma és a bűvészek példaképe. Te vagy az új David Copperfield.
Arról nem is beszélve, hogy azok az óriási ajtók, amik a ládákon vannak akár egy elefántot is ki tudnának takarni. De a biztonság kedvéért még két csaj is ödaül a két szélére, és két srác áll hátul mindenféle funkció nélkül. Egyszer sem forgatják körbe az egész ládát és mindössze kb. 1 méter távolságra állnak a hátsó óriási faltól, aminek amúgy az égvilágon semmi funkciója nincsen. Ezek alapján minimum azt várja az ember, hogy a trükk végén egy komplett focicsapat jön majd elő a ládából. De nem. Az effekt annyi, hogy a csaj a takarás mögött leveszi a ruhái egy részét. Mindezt baromi lassan, több mint húsz másodperc alatt. Miközben két nő, képernyők és ládák takarják és két segítő van ott akik tudnának segíteni neki átöltözni. (Arról most nem is beszélek, hogy agyon van vagdosva a felvétel.)
Igazából nem sok kéne hozzá, hogy mindez zseniális legyen. Csak még egy kicsit kéne, hogy nagyobb legyen a láda, csak még egy kicsit kéne rátenni az öntelt karakterre, csak még egy kicsivel több időt kéne tökölni a vége előtt és ez lenne a legzseniálisabb illúzionista paródia.
A bűvészvilág egyik legjelentősebb alakja hosszan tartó súlyos betegség következtében hunyt el 61 évesen. Spina bűvész, táncos, koreográfus és rendező volt. 1985 és 1996 között (pályája legsikeresebb éveiben) volt David Copperfield vezető aszisztense, koreográfusa és társrendezője. Ő volt Copperfield tíz (legjobb) tv specialjének és Dreams and Nightmares című Broadway showjának koreográfusa. Nehéz lenne kiemelni közös munkáik közül a legjobbakat, íme egy összeállítás:
Miután elhagyta Copperfield csapatát, saját bűvészműsoraival lépett fel Las Vegasban, Atlantic Cityben és a Bahamákon.
2000-ben előadóként visszavonult, viszont számtalan vezető bűvészek lett koreográfusa, konzulense és rendezője. Többek között Mark Kalin és Jinger, Marco Tempest, Jeff Hobson, Juliana Chen, Dirk Arthur, Jason Byrne műsorain látszik meg ma is munkája. Get Your Act Together című videóit bátran lehet ajánlani műsort összeállító bűvészeknek.
2011-től pedig a MAGIC Magazine rovatvezetője volt. Idén pedig a Magic Castle díjazta munkásságát.
Ezt a nemrég készült interjút pedig érdemes elolvasni elejétől a végéig: http://joaniespina.com/about/magic-magazine-interview
Itt pedig egy szeminárium részlet:
Gyakorlatilag mióta tv létezik, vannak benne bűvészek. Ugyanúgy ahogy a mozi megjelenésével is szinte egyidőben jelentek meg a vásznon kollégáink. De nyilván csak a bűvészek egy töredéke jutott régen és jut ma is lehetőséghez ezekben a médiumokban. Így az sem új jelenség, hogy azok a bűvészek akik nem szerepelnek tömegek otthonában kritikusak a képernyőn látható szakmabaliekkel. Manapság Európában kétségkívül Dynamo a legnagyobb és legismertebb tv-s bűvész és bizony a szakmabeliek többsége nem igazán kedveli őt és azt amit csinál. És ezt nem lehet kizárólag az irigységgel magyarázni ("miért ő van ott és nem én"), mert például jó 10-15 évvel ezelőtt, amikor David Copperfield volt a tv-s bűvészet felkent főpapja, akkor a szakma nagy része szerette és elismerte őt. Persze akkor is voltak kritikus hangok, de csak elenyésző arányban. Nézzük meg mi lehet ennek az oka!
Amerikában talán Mark Wilson neve jut mindenkinek eszébe, amikor az első jelentős tv-s bűvészről kérdezik. Ő gyakorlatilag beveitte a klasszikus színpadi bűvészetet és illúziókat a tv-be, aztán jött Don Alan és bevitte a close-up bűvészetet a tv-be. A 70-es években pedig jött Doug Henning és hippi szerelésben, nagy vigyorral és színes kellékekkel mindent megváltoztatott: újszerű, az akkori idők fiataljaira jellemző stílusban beszélt és viselkedett és rengeteg klasszikust újragondolt és új köntösbe öltöztetett. Őket a bűvészek mind imádták és nagyra tartják ma is. A 80-as években pedig egy új fiatalember ért a csúcsra: David Copperfield, aki először a musicalek világát próbálta behozni a tv-be, de aztán hamar megtalálta a saját hangját: bőrdzsekiben, motoron majd később a védjegyévé vált pólóra húzott kigombolt ingben ő lett a bűvészet popsztárja. Vele ért el oda a tv-s színpadi bűvészet, ahová talán már sosem fog újra (bár ki tudja, lehet, hogy 10-15 év múlva már mindenki ráun az utcai close-up bűvészekre és megint ez jön divatba.). És hogy miért volt nagy a respektje bűvészkörökben?
Mert még azok is akik nem szerették a stílusát elismerték, hogy az amit csinál az tökéletes. Az, hogy annál ahogy ő csinálja azt az adott trükköt egyszerűen fizikai képteleség azt jobban megcsinálni. Kicsit olyan ez, mint mikor az ember keresztrejtvényt fejt és megtalálja a helyes megoldást: tudja, hogy nem kell tovább keresni más szó után, mert megvan az ami pontosan odaillik. És ez a mai napig igaz. Tessék megnézni bármit, amit a 80-as évek vége és a 2000-es évek eleje között csinált. Legyen szó a repülésről, helycsereládáról, kényszerzubbonyból való szabadulásról, asztaltáncoltatásról vagy egy egyszerű kötélvágásról: el lehet mondani, hogy ezeknél a trükköknél a mai napig az ő előadásai számítanak etalonnak. Mert mind bűvész szakmailag, mind koreográfiát vagy poénokat tekintve minden a helyén van. És lehet, hogy ma más zenére vagy más stílusban adnák elő ugyanezt, bizony a lényeget tekintve elmondható, hogy a színpadi illúziók terén nem nagyon akadt senki aki egyáltalán csak megpróbálhatott volna a helyébe lépni.
A 90-es évek végén azonban jött egy David Blaine nevű fiataleber, aki megcsinálta David Copperfield tökéletes ellenpontját: nem színpadon, füst, fények és gyönyörű táncosok között lépett fel, hanem felvett egy farmert és egy pólót és borostásan kiment New York utcáira kártyatrükköket mutogatni. Amire igazán zseniálisan ráérzett, az az volt, hogy megfordította a kamerát: a tv előtt ülők nem azt nézték, hogy a bűvész milyen fantasztikus trükköket mutat, hanem azt, hogy a nézők erre hogyan reagálnak. Műsorának a nagy része arról szólt, hogy sikítozó, körbe rohangáló és "ómájgádoló" járókelőket mutattak a képernyőn. És a bűvész kimért, alig beszélő személyisége annyira tökéletes kontrasztot teremtett ezzel, hogy elsöpörte a képernyőről a korábban divatos színpadi produkciókat. David Blaine-t is szerették a bűvészek és bár a kezdetektől poénok tárgya lassú, minimalista beszéde, mimikájának teljes hiánya és szegényes előadói szókincse (ami kis túlzással mindössze a look és a watch szavakból áll). Ettől függetlenül a mai napig őt koppintja az összes tv-s utcai bűvész és számos bűvésztrükk kiadó cég. Mivel azért ezt sokkal könnyebb utána csinálni, mint kifejleszteni színpadi illúziókat hamar lettek követői: közülük talán a legjelentősebbek: a krisztus-komplexussal küszködő műmájer rokker Criss Angel, a japán-amerikai Cyrill és az elmúlt években a gátlásos angol srác: Dynamo. És akkor nézzük, hogy miért szeretik őt a nézők és miért nem szeretik a bűvészek!
Dynamo azok számára, akik mostanában kezdtek el bűvészkedni: példakép. Őt látták és látják a tv-ben, gyakran az ő hatására kezdtek el trükköket tanulni. Olyanok akarnak lenni mint ő. Viszont akik régebb óta bűvészkednek, azok többségében nem igazán kedvelik. Ez részben természetes dolog: akik annak idején kezdtek bele a szakmába, azok Mark Wilsont istenítették, nyilván furcsállták, hogy miért van mindenki oda egy Doug Henning nevű hosszú hajú suhancért, aki folyamatosan úgy vigyorog, mintha be lenne szívva és még egy rendes frakkot sem tudott velvenni hanem trapézgatyában és batikolt pólóban ad elő. Szóval nyilván generációs kérdés is ez, de nem kizárólag.
Dynamót szerintem azért szeretik a nézők, mert nagyn-nagyon emberközeli. Ő tényleg egy átlagos srác az utcáról, akiről tökre el lehet, hinni, hogy ő volt az a szerencsétlen a suliban, akit poénból betettek egy kukába és legurították a lépcsőn (akár igaz az erről általa mesélt sztori, akár nem). És nagyon jól fel van építve a háttérsztorija: például a nagypapa, aki bűvészkedni tanította, szinte minden második adásban előkerül. Ő nem a nagy arcú, ünnepelt bűvész, hanem a szerény, bizonytalan, kicsit érzelmileg sérült srác, akivel könnyű azonosulni és drukkolsz neki, hogy sikerüljön a trükkje. Én azt gondolom, hogy (a jól kitalált és kivaálasztott trükkök mellett) ez az ő sikerének az igazi titka. (Nem véletlen, hogyha megnézzük az utóbbi évek tehetségkutatóinak győzteseit azt látjuk, hogy rengeteg elsőre kicsit esetlennek és amatőrnek tűnő előadó van köztük. Valahogy ezek a karakterek divatosak ma, velük tudnak igazán jól azonosulni a nézők.) És akkor miért nem szeretik a bűvészek? (Ahogy Wyborny Nándor fogalmazott: "Dynamo falra mászik. De én is tőle!".) Azért mert szakmailag meg sem közelíti azt a színvonalat, amit Copperfield vagy akár David Blaine csinált. Sokszor csúnyán dolgozik, van hogy nincsenek kellően begyakorolva a mutatványai és gyakran belecsúszik olyan eszközök használatába amit a szakma inkább tart filmes trükköknek, mint bűvészmutatványoknak. És bár számos újszerű egyedi mutatványt is szokott csinálni, azért elég sok olyan is van, amit már sokan csináltak előtte és nem ritkán szakmailag jobban. Valahogy őt nézve nem az az ember érzése, hogy ezt nem lehetne ennél tökéletesebben megcsinálni, hanem inkább az, hogy ezt, ilyen szinten én is meg tudnám csinálni. (Ez megint egy másik cikk témája lehetne, hogy hogyan csúsznak bele a tv-s bűvészek egyre többször a beépített nézők és filmes utcai díszletek használatába: nyilván nagy a nyomás, egyre látványosabb trükköket kell csinálni, meg kell tölteni újabb évadnyi műsort trükkökkel). Kíváncsi leszek, hogy azok a bűvészek, akik "Dynamón nőttek fel" mit fognak gondolni róla 5 vagy 10 év múlva. Vajon kinőnek az iránta érzett rajongásból vagy úgy fognak majd rá visszagondolni, mint az én generációm Copperfieldre?
De addig is, mire ez kiderül én azt gondolom, hogy Dynamót és a mindenkori tv-s bűvészeket nem kell szeretni. Viszont érdemes követni, hogy mit csinálnak, részben mert akár tetszik akár nem ők diktálják a trendeket és alakítják a bűvészetről kialakult képet. És abban is biztos vagyok, hogy nagyon de nagyon jót tesznek a szakmának és ezzel együt minden bűvésznek: bár megnövelik az elvárásokat a bűvészekkel szemben, de tömegek kezdenek el hatásukra bűvészkedni és több helyre hívnak miattuk bűvészeket fellépni. És teljesen mindegy hogy milyen kontextusban (leleplezés, leégett bűvész vagy bulvártéma kapcsán) de minden egyes tv-ben lement bűvészetről szóló perc és írott sajtóban leírt mondat használ a szakmának. Mert napirenden tartja, ráirányítja a figyelmet. És az, hogy ezzel a figyelemmel mihez kezdünk már rajtunk múlik. Éljünk vele, és legyünk hálásak a tv-s bűvészeknek és a döntéshozóknak akik képernyőre teszik és ott tartják őket.
Ismét lesz Corodini bűvésztalálkozó Budapesten a Vasas Művházban, idén Október 12-én. Mostantól lehet nevezni a versenyre. Viszont a nevezés most egy teljesen új rendszer szerint fog zajlani, mivel előválogatás lesz a versenyre. Tehát itt most nem az számít, hogy ki nevez hamarabb, hanem, hogy ki az akit az előzsűri beválaszt és továbbjuttat a bűvésztalálkozó versenyébe.
Nevezni az info@buvesz-rolando.hu címen lehet Kaszányi Rolandnál. A szokásos adatok mellett viszont most egy videót is kell küldenetek. A videón az a műsor kell hogy szerepeljen, amit be szeretnél mutatni. A videónak nem kell a teljes műsort tartalmaznia, viszont abból legelább egy öt perces rész rajta kell, hogy legyen vágatlanul. A felvételt csinálhatod webkamerával, fényképezőgéppel vagy akár telefonnal. Fontos, hogy ne magát a video file-t küldd el, hanem töltsd fel egy videomegosztóra (pl. youtube-ra) és a linket küldd el. Ha nem akarod nyilvánossá tenni, lehet unlisted-re is állítani a videót és így csak a zsűri tudja majd megnézni a link birtokában. (Természetesen nem baj, ha apróbb változtatások lesznek a produkcióban később, a fontos, hogy a zsűri benyomást szerezzen a műsorodról és meg tudja ítélni a felkészültségedet). A video beküldésének határideje (és egyben a nevezési határidő): szeptember 20.
A nevezésnek (a video linkjén kívül) az alábbi információkat kell tartalmaznia:
A műsoridő maximum 8 perc lehet, erre fontos figyelni a felkészülésnél. A limitidő túllépését a zsűri szigorúan veszi: leállítják a produkciót. Zenés számoknál az idővel könnyű kalkulálni, de szöveges műsor esetén érdemes inkább maximum 7 percesre belőni a műsort. Vagyis inkább vegyél ki egy trükköt, minthogy túllépd az időt! Simán jó egy 6-7 perces produkció is, nem kell kitölteni a 8 percet.
A pontozás a FISM hivatalos pontrendszere szerint zajlik, vagyis minden zsűritag az alábbiak szerint pontoz:
Vagyis az 5 zsűritag összesen maximum 500 pontot adhat. Az első hely kiadásához minimum 400 pont kell, a másodikhoz 375, a harmadikhoz 350. A nagydíjat a legtöbb pontot (de legalább 425-öt) elért versenyző kapja.
A verseny október 12-én lesz Budapesten. Jó gyakorlást!
Bár a bűvészetet a felületes szemlélő talán egyszerűen csak kézügyességi elemek és trükkös tárgyak használatának kombiánciójának gondolhat, azért mi bűvészek tudjuk, hogy itt sokkal többről van szó: az eszköztárunkban számos olyan elem van, ami ezeknél jóval messzebbre mutat. Ugyanis miről is szól a bűvészet? A bűvészek természetfeletti dolgok illúzióját keltik. És mivel úgy tűnik a természet törvényeit nem tudjuk megsérteni, ezért inkább az emberi agyat célozzuk meg és annak hiányosságait és sebezhetőségét használjuk ki. Ennek eredménye pedig ugyanaz lesz: a néző számára létrejön a lehetetlen esemény illúziója. És ezeket mi bűvészek évezredek óta tökéletesítjük: így azok a mutaványok és technikák maradtak használatban ma is, amik a leghatékonyabbak. Így kutatók is rájöttek arra, hogy a bűvészek kitűnően ki tudják használni az emberi érzékelés és az agy műkdésének bizonyos korlátait és ezért a bűvészet vizsgálatával közelebb juthatnak agyunk működésének megértéséhez.
Ahogy Christof Koch, a Caltech agykutatója fogalmaz: "Ugyanazok a kérdések foglakoztatnak minket [bűvészeket és agykutatókat], csak egyszerűen más megközelítésből jutottunk el ezekhez a problémákhoz." Hogy mennyire sokat várnak ezektől a kutatásoktól azt jól muatja például Susana Martinez-Conde, a Barrow Neurological Institute kutatójának lelkesedése, aki egyenesen úgy fogalmaz, hogy "Remélem a bűvészek által létrehozott kognitív illúziók ugyanúgy hozzá fognak segíteni minket tudósokat az érzékelés jobb megértéséhez, mint ahogy az optikai illúziók hozzásegítettek minket a látás megértéséhez. Úgy tűnik, hogy nekünk kutatóknak felesleges feltalálnunk a spanyolviaszt: a bűvészek már ősidők óta ismerik azokat a folyamatokat, amikkel mi csak mostanában kezdünk el foglalkozni."
Na most akkor mi lesz itt? Na nehogymár Johnny Tomphson, Apollo Robbins, Teller meg Mac King publikáljon társszerzőként tudományos folyóiratokban!? Na persze. Meg laborokban fognak a kollégák bűvészkedni elektródákkal teletűzdelt fejű tesztalanyoknak? Hát az a helyzet, hogy bármennyire furának tűnik az említett bűvészek valóban agykutató konferenciákon tartanak előadásokat és tudományos folyóiratokban publikálnak. És ami az elektródákat illeti: akármilyen furcsának tűnik, mostanában pontosan ez történik szerte a világon.
Íme öt dolog az emberi viselkedésről és gondolodásról, amit mi bűvészek már évszázadok óta ismerünk és (ki)használunk, de a tudósok csak nemrég kezdtek velük komolyan foglakozni.
1. A látórendszerünk hiányosságai
Olyan képeknek a nézők fejébe ültetése, amik valójában meg sem történtek: ez az amit már az ókori egyiptomban is műveletek egykori kollégáink. És itt nem kell bonyolult dolgokra gondolni, egy egyszerű eltűntetésnél is erről van szó: a néző még akkor is oda képzel egy tárgyat, amikor az valójában már régen nincs ott. Ahogy az alábbi video elején is látszik, a bűvész feldobja a labdát párszor a levegőbe, majd végül nem dobja fel, csak úgy tesz. A nézők mégis a labda után néznek, pedig egyáltalán nem látják egyetlen ezredmásodpercre sem felfelé haladni. Ebben az esetben az agy egyszerűen felülírja azt, amit a szem lát. Olyan, mintha érzékelési hibaként fogná fel, hogy a szem nem látja a labdát feldobva és ezért odateszi a képét. Aztán persze egy idő után felülírja a labda szem által látható hiánya az agy által előrevetített eseményt, de annak emlékképe megmarad, így jön létre a nézőben az illúzió.
És hogy ez mitől működik? Az amit úgy érzékelünk, hogy látjuk valójában nem az amit látunk. Az emberi érzékelés nem arról szól, hogy a valóságról teljes képet kapunk. Sokkal inkább arról van szó, hogy pillanatfelvételeket készítünk és a többit az agyunk "képzeli hozzá": ezeket a tudósok kognitív illúzióknak nevezik. A reinába bejövő vizuális ingerek 100 ezredmásodperc alatt jutnak el az agyba. Hogy ezt a kését kompenzálja, az agy megpróbálja "megjósolni", hogy hogyan fog kinézni a világ a közeli jövőben és eszerint cselekszik. Ez egy nagyon hasznos dolog a való életben (például autóvezetés, verekedés vagy vadászat közben), de ugyanakkor ezt a mi bűvészek nagyon csúnyán ki szoktuk használni.
2. A figyelem irányítása tekintetünkkel
Ez egy olyan klasszikus bűvész eszköz, amit bár sokkal régebb óta használtak, talán először T. Nelson Downs és John Northern Hilliard írták le részletesen 1909-ben megjelent The Art of Magic című könyvükben, de ez a mai napig nagyon komoly témája a bűvész-szakirodalomnak: Gary Kurz Leading with your Head című klasszikus könyve is szinte teljes egészében erről szól. Röviden: hihetetlenül hatékonyan lehet a nézők figyelmét irányítani mindössze azzal, hogy az előadó éppen hová néz. Az emberi agy keresi a lényeges, figyelemre méltó dolgokat és a néző a szemével teljesen fáfókuszál látóterének arra a részére, ahol a fontosnak tartott dolog történik. Tehát például a bűvész könnyen rá tudja irányítani a nézők figyelmét az egyik kezére és azt, hogy közben a másik kezével mi történik a néző agya egyszerűen nem dolgozza fel. Maximom később, miután utólag megpróbálja kitalálni hogy mi történhetett próbálhatja meg kikövetkeztetni, hogy mi történt, de akkor már rendszerint késő.
Ez a dolog a kutatók szerint azért működik, mert az emberi agy úgy van "bedrótozva", hogy hihetetlenül érzékeny legyen a szociális jelzésekre (amiknek a legfőbb közvetítői az arc és a gesztusok). Ez nyilván nagyon hasznos a mindennapi élet és az evoluciós túlélés szempotnjából, de mi bűvészek bizony ezzel is nagyon csúnyán vissza szoktunk élni. A szemmozgás és az érzékelés vizsgálata az elmúlt néhány évben igen komoly kutatási terület lett a pszichológiában. És mint kiderült erre a bűvészet az egyik legjobb tesztelési módszer: manapság komoly kutatók állami pénzeken foglalkoznak világszerte azzal, hogy telepakolják a nézők fejét elektródákkal és szemmozgás érzékelő szemüveget adnak rájuk, aztán bűvésztrükköket mutogatnak nekik! A Durham Egyetem kutatói 2009-ben tesztalanyokon végzett vizsgálattal igazolták Visual Cognition [PDF] című cikkükben, a bűvészek évszázados technikáinak igazságát. Már most ott tart a kutatás, hogy a bűvésztrükk nézetése segítségével tudtak meg rengeteg új dolgot az autistákról és más figyelemzavarral járó állapotokról. (Az alábbi videóban - amiben Gustav Kunh kutatási eredményeit ismertetik - gyönyörűen látszik az (2:30-tól), hogy a néző az öngyújtó lángját nézi, majd felnéz a bűvész arcára és mivel az a másik kezét nézi, átvált a bűvész másik kezénak nézésére.)
3. Változási vakság
A bűvészek sokszor nagyon pofátlan módon cserélnek ki tárgyakat a nézők előtt, és ezek bizony sokszor nem teljesen tökéletesen hasonlítanak egymásra. (Pl. igazi citromot egy gumi citromra vagy egy üvegből készült tárgyat egy műanyagra). De gyakran előfordul, hogy valami egyszerűen már rég nincs ott ahol korábban, de ezt a nézők addig nem veszik észre, amíg a bűvész erre fel nem hívja a figyelmüket (pl. a bűvész nyakkendője eltűnik, miközben egy másik trükköt csinál és a nézők mivel épp a trükkel vannak elfoglalva ezt nem veszik észre csak mikor a bűvész megjelenteti a nyakkendőt máshonnan.) De sokszor a tárgyak mennyisége, mérete vagy színe változik meg a nézők szeme láttára és erről ők először szintén nem vesznek tudomást. És mi bűvészek ezt sem ma találtuk ki: például már August Roterberg 1897-es New Era Card Tricks című könyvében több olyan kártyatrükk szerepel, ahol egymásra hasonlító kártyákat azonosít a néző a mutatvány különböző pontjain egymással (pikk nyolcas - treff nyolcas, káró dáma - kőr dáma).
A kutatók szintén az elmúlt években kezdtek kísérletezni ezzel és igazolták, hogy megdöbbentően nagy, és normál esetben egyértelműen azonosítható változásokat sem érzékel az emberek többsége, ha a kontextus közben nem változik és egy párhozamos, folyamatos eseménysor köti le a néző figyelmét. Egy igazán pofátlan példa rá az alábbi videó, ahol ezt a jelendéget egészen extrém módon többször használja ki Richard Wiseman a University of Hertfordshire kutatója, aki nem mellesleg bűvész:
4. A szabad döntés illúziója
Már az első angol nyelvű bűvészkönyvben Reginald Scot 1584-ben megjelent The discoverie of witchcraft-jában le vannak írva olyan forszírozási technikák, amik a nézőnek azt az illúziót nyújtják, hogy teljesen szabadon választ kártyák, számok vagy különböző tárgyak közül. Ezek lényege, hogy a néző valójában nem tud úgy választani, hogy ne a bűvész által preferált dolgot válassza. Természetesen a bűvészeknek azóta sokat finomodtak befolyásolási technikái, és ma már nagyon sokszor apró gesztusokkal, elejtett mondatokkal és tárgyak elhelyezésével tudjuk a nézőket befolyásolni a választásban.
Azt hiszem, hogy erre nem is kell külön példát hozni, hogy hol használják a politikától kezdve a marketingen át ezeket a módszereket. A tudósok közül pedig a pszichológusok és közgazdászok kedvelt területe ez, Daniel Kahneman 2002-ben például az addig részben szubjektívnak gondolt emberi kockázatértékelési és döntési mechanizmusokat leíró elméletéért kapott Nobel díjat. És Cass Sunstein politológus pedig azért szállt síkra néhány éve, hogy a kormányzat a közgazdasági viselkedéselmélet eredményeit felhasználva befolyásolja az embereket nyugdíj előtakarésossági és egészséges étel választási döntéseik meghozatalában. Vagyis a kutatók is egyre jobban tudják igzolni, hogy sokkal de sokkal kiszámíthatóbbak és könnyebben befolyásolhatóak a döntéseink mint azt gondoljuk. Erre egy nagyon egyszerű példa alább a legkíválóbb kortárs mentalistától, Derren Browntól:
5. A memória tökéletlensége
Az emberi emlékezés tökéletlensége az egyike azon dolgoknak, amit a bűvészek szinte a végletekig kihasználnak. A legkiválóbb előadók pontosan tudják, hogy az, hogy valójában mi történt a trükk során, teljesen lényegtelen. A lényeg, hogy mire fog mindebből a néző emlékezni később, mikor felidézi a trükköt. A csodát a bűvésznek nem a saját kezei között kell létrehoznia, hanem a néző fejében. A bűvészeknek és a mentalistáknak pedig számos eszközük van arra, hogy bizonyos megtörtént eseményekkel, mozdulatokkal kapcsolatos emlékeket felerősítsenek, másokat pedig elhomályosítsanak egy mutatvány során a nézők fejében. Sokszor akár még az események sorrendiségének emlékét is meg tudják fordítani, sőt a nézőknek olyan dolgokat tudnak sugallni, amik valójában meg sem történtek. Mindezteket a trükkök megoldásának elleplezése, illetve a mutatványok hatásának erősítése céljából teszik.
Most abba megint nem megyek bele, hogy kik és miért használnak még hasonló megtévesztési technikákat egészen más típusú célok elérésére. De a memória tökéletlensége elég felkapott téma mostanában pszichológusi körökben: Elizabeth Loftus kutatásai szerint például a közvetlenül egy adott esemény után feltett kérdések olyan új és egyáltalán nem biztos, hogy valós információk létrejöttéhez járulnak hozzá, amik hozzáadódnak a szemtanú meglévő emlékéhez. Ennek a kutatásnak a fényében pedig sokak szerint alapjaiban kérdőjeleződnek meg az elsősorban tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek. )Most ide betehetnék egy videót akár a 12 dühös emberből is, de jöjjön inkább egy hazai klasszikus:)
+1. Magyarázat ami valójában nem ad magyarázatot semmire
Sajnos azért az emberi agy működésének nem minden korlátja járul hozzá a bűvészek sikeréhez: nagyon sok olyan eleme van, ami éppenhogy ellenünk dolgozik. Korábban írtam már róla, hogy minden néző megoldást keres a látott trükkre, még az is, aki teljesen át akarja adni magát az előadás élvezetének, hiszen a csodálkozás csak az összes létező magyarázat kizárása után jöhet létre. És sokszor előfordul, hogy a néző talál egy "megoldást", ami sokszor nem több egy egyszerű frázisnál pl.: "a kabátujjából hozta ki", vagy csak egyszerűen ennyi: "mágnes". És egy ilyen megoldást megtaláló nézőt egyáltalán nem zavarja, hogy ez esetleg egyáltalán nem ad magyarázatot a történtekre, mégis sokszor elegendő számára ennyi és kielégítő magyarázatnak tekinti. Az is gyakran előfordul, hogy a néző talál egy megoldást, ami a mutatvány egy részét megmagyarázza, de más részeit egyáltalán nem. Ez utóbbi esetben a kognitív disszonancia is szerepet játszik, ami feloldja a látszólag feloldhatatlan ellentmondásokat a néző fejében. És bizony egy ilyen pszeudo-megoldás elfogadása sokszor meggátolja a néző fejében a csoda illúziójának kialakulását. Ezt a jelenséget Pete Holmes stand-up-os énekelte meg kitűnően:
Ez a jelenség pedig kitűnő példa arra, amit Frank Keil és Leonid Rozenblit pszicológusok a mély magyarázat illúziójának neveznek. Ez arról szól, hogy sok esetben úgy érezzük, hogy jóval mélyebb, részletesebb és koherensebb módon értünk egy komplex jelenséget, mint tesszük azt valójában. Mint ahogy azt a 2002-ben a Cognitive Science című folyóiratben megjelent cikkükben [PDF] leírják: a laikusok általában nem ismerik fel elméleteik hiányos voltát, részben mivel nagyon ritkán kell teljes és kimerítő magyarázatot adniuk azokra a jelenségekre amikről azt gondolják, hogy értik őket. Nem véletlen, hogy komoly tömegek hisznek meggyőződéssel olyan összeesküvés elméletekben, amik tele vannak önellentmondásokkal. Vaszínűleg ezekben az esetekben az agy így próbálja meg feloldani a jelenségek megmagyarázhatatlansága által okozott feszültséget.
A listát még sokáig lehetne folytatni. Rengeteg olyan dolog van, amit szintén sokat használunk és bizony a kutatóknak egyenlőre csak sejtéseik vannak róla, hogy ezek miért működhetnek (például, hogy miért csökken le egészen jelentős módon a nézők figyelme miközben nevetnek).
Azt gonolom, hogy amellett, hogy jó rácsodálkozni arra, hogy a tudósok érdeklődnek technikáink iránt, fontos, hogy mi is figyeljönk ezekre a kutatási eredményekre. Ki tudja, talán amellett, hogy mi is közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy pontosan miért is működnek azok a technikák, amiket használunk talán ezen kutatások fognak minket hozzásegíteni újabb módszerek megalkotásához, vagy a meglévők tökéletesítéséhez. Nem tudom ki hogy van vele, de én alig várom a bűvészet és a pszichológia (vagy ahogy mostanában sok kutató nevezi a két műfaj határterületét: a Macicology) újabb eredményeit. Hiszen, ahogy Darwin Ortiz szokta mondani: a bűvészet vizsgálatának legfontosabb tárgya a laukusok gondolkozása.
(A cikket Rober Herritt nemrég megjelent írása alapján kezdtem el írni, de aztán a fenti cikkben is szereplő linkek alapján is elég sokminden belekerült, meg próbáltam megfelelő illusztráló videókat találni és néhol egy-két saját gondolat is belecsúszott. A példaként hozott mutatványok során a legtöbb esetben több technikát is hsználunk párhuzamosan, ezek közül próbáltam mindenhol a legmeghatározóbbat kiemelni. Nyilván a hivatkozott tudományos eredmények elég pongyolán és bulvárosan vannak megfogalmazva, és a hivatkozott bűvész technikákat is igyekeztem csak olyan mértékben elmagyarázni, ami feltétlenül szükséges az analógiák megértéséhez. Akit bővebben érdekel a téma javaslom tanulmányozza a hivatkozott anyagokat. Szerintem hihetetlenül érdekesek. És úgy gondolom, hogy most egyenlőre a kutatók csak a felszínét kapargatják annak, ami ennek a műfajnak a vizsgálatában van. Korábban írtam arról, hogy miért nem tartom művészetnek a szakmánkat. Lassan lehet, hogy azon fogunk vitatkozni, hogy miért tudomány a bűvészet?)
Bizony sokszor nehéz és körülményes utánajárni egy-egy trükk vagy fogás pontos forrásának, kitalálójának. Persze mostanában a kellék és dvd kiadó cégek többsége inkább meg sem próbál belefogni ebbe a feladatba. Most a "régi bűvészvilág" még élő képviselői egyfajta bűvész-expandables-ként összeálltak, hogy felvegyék a kesztyűt és elérhetővé és kereshetővé tegyék minél több bűvésztrükk ponotos hivatkozását.
Stephen Minch, Max Maven, Roberto Giobbi, Denis Behr, William Kalush, Tyler Wilson, Aurelio Paviato és Dan Smith most online elérhetővé tették eddigi kutatásaik eredményeit. A trükkök név és téma szerint is kereshetőek, és ami a legjobb a rendszer össze van kötve a Conjuring Arts Research Center AskAlexander adatbázisával és Denis Behr Conjuring Archive-jával, így rögtön rá is kattinthatsz a hivatkozott könyv címére és megnézheted a tartalmát és el is érheted a teljes könyvet az AskAlexander-ből (már persze ha van oda élő előfizetésed).
Szóval ha érdekel ki találta ki és/vagy publikálta először a hundred dollar bill swich-et, az olil and water-t, a double lift-et vagy a change bag-et, akkor katt ide: www.conjuringcredits.com
Korábban már kiposztoltam az előző szereplésüket és a mostani továbbjutással már az elődöntőbe kerültek. Eddig a trükkválasztásaik és a plusz ötleteik nekem nagyon bejönnek. Szép, ahogy továbbviszik a nametag-es vonalat. Nameghát selfie mint jóslat az eleve nagyon kurrens dolog. Azt nem tudom, hogy mennyire tudatos ez a kicsit esetlen figura amit hoznak (ha tudatos, akkor zseniális húzás, ha nem akkor meg szerencséjük van, mert az ilyen karaktereket imádják a tehetségkutatók nézői.) Íme:
Sok szuperhősnek vannak varázslatos szuperképességei, de van egy szuperhős, aki frakkot és cillindert hord és hivatását tekintve bűvész. Számos képregény készült vele és filmes, valamint sorozat feldolgozás is. A képregények 1934-től jelentek meg folyamatosan. A karaktert Lee Falk találta ki (az ő nevéhez fűződik a népszerő DC Comics karakter a Phantom is). Falk egészen 1964-es haláláig ontotta a képregényeket, aztán Fred Fredericks vette át a stripek gyártását, aki egészen 2013-ig alkotta az újabb sztorikat.
2011-ben készült In Time címmel egy film Justin Timberlake főszereplésével (biztos emlékeztek, amikor a szereplők kezén futott a visszaszámlálás, hogy mennyi idejük van hátra az életből). Na, ezt a filmet például egy 1975-ös Mandrake the Magician képregény alapján készítették.
Valószínű, hogy az elmúlt évek filmes képregény feldolgozásainak sikerén felbuzdulva nemrég a Warner Bros. jelentette be, hogy megvették a karakter jogait és filmet terveznek készíteni belőle Hayden Christiensen főszereplésével.
Addig is íme az 1939-es Colubia pictures által készített mozi-sorozat első darabja, a Shadow on the wall.