Amikor a Magyar Mágia című - a hazai bűvészet történetét feldolgozó - könyvemen dolgoztam, akkor nagyon fontos forrásaim voltak a Magyarországon megjelent bűvészkönyvek. Akkor a legrégebbi itthon megjelent bűvészkönyv amit találtam, a Johann Michael Wagner: Neustes Zauberkabinet (Új varázsszínház) című munkája volt, ami 1808-ban jelent meg Pesten. Ennek a könyvnek az 1816-os, bővített kiadása látható a bal oldali képen. Ez egy német nyelvű könyv volt, mint ahogy akkoriban sok könyvet adtak ki itthon német nyelven. Az első magyar nyelvű bűvészkönyv, pedig - legalábbis én a könyvem írásakor még úgy tudtam - hogy Czövek István ügyvéd 1816-ban megjelent munkája „A Mágyiás Ezermester“ volt. Sok helyen említik ezt a könyvet, mint első magyar nyelvű szakkönyv, például a Magyar Amateur Mágusok Egyesületéről készült 1939-es riportban is tényként írják ezt le és az is kiderül a cikkből, hogy MAME-nek volt is egy példány belőle a gyűjteményében. Viszont az utóbbi évek során rábukkantam, hogy a legendás bűvész, Rodolfo (akinek köztudottan nagyon komoly bűvészkönyv gyűjteménye volt) több interjúban is beszélt arról, hogy a birtokába került egy mindkettőnél korábbi magyar nyelvű bűvészkönyv. Ebben a cikkben ezt a könyvet kísérlem meg felkutatni. Az alábbiakban olvashatjátok, hogy az évek során Rodolfo mit nyilatkozott erről.
Rodolfo az 1973-as Bűvészettörténet című sorozatának mindjárt az első adásában ezt mondta: "Az állatszelidítés még évszázadokon át a varázslók, bűvészek hatáskörébe tartozott. Erről tanúskodik az első magyar nyelvű bűvészkönyv, Czövek István 1816-ban megjelent bűvészkönyve."
Tehát itt még egyértelműen ezt a könyvet nevezte meg ő is az első magyar nyelvű szakkönyvként. (A jobb oldali képen látható a műsorban a könvvvel a kezében). Viszont egy évvel később, a Film Színház Muzsika című lapnak adott interjújában (1974. május 4.-án) már ez olvasható a vele készült riportban:
"Magyarországon biztosan, de talán világviszonylatban sincs párja Rodolfo mester bűvészkönyvgyűjteményének: több mint nyolcszáz kötet sorakozik egymás mellett a könyvespolcon. A legrégibb bűvészkönyv kiadási dátuma 1816, címe: Mágiás ezermester. Rodolfo szerint legfeljebb ha két-három példány lelhető fel belőle, úgyhogy igazán könyvritkaságnak számít. Most, háromezerötszáz példányban, minikönyv formában adja ki a Táncsics Könyvkiadó, hogy legalább a szakmai érdeklődők számára hozzáférhető legyen. De Rodolfónak van egy feltehetően még régibb, magyar nyelvű bűvészkönyve. Azért feltehetően, mert fedőlapja nincs, csupán régies, szálkás betűkkel, lúdtollal írta be hajdani tulajdonosa: Tomasek János, Kalocsa, 1803."
A cikkben említett minikönyv új kiadáshoz készült előszavában az szerepelt, hogy a "legrégebbi magyar bűvészkönyvek egyikének fakszimile kiadása". Nem tudom, hogy ezzel a Rodolfo által említett fedőlap nélküli könyvre utaltnak-e. A bal oldali képen Rodolfo kezében egy német nyelvű szakkönyv, a fotó 1960-ban készült). Mindenesetre Rodolfo legközelebb 1979. december 22-én, a Képes Újságban beszélt erről a titokzatos könyvről:
"Nekem száz, bűvészettörténettel kapcsolatos könyvem van. Ilyen gyűjteménye senkinek sincs Magyarországon! A legrégibb magyar bűvészkönyv, 1803-as kiadású is a birtokomban van."
A cikkben itt biztosan elírás, Rodolfo könyveinek száma, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy itt már tényként jelentette ki, hogy ez a legrégebbi magyar bűvészkönyv. Majd 1981. március 16-án a Hétfői Hírek róla szóló cikkében pedig szintén ez jelent meg a könyvvel kapcsolatban:
"[Rodolfo] Bűvészettörténeti könyvtára 800 kötetes Köztülk a XIV. Lajos korabeli és az 1803-ban Kalocsán magyarul is kiadott első magyar bűvészkönyv."
Vagyis itt is tényként szerepel, hogy ez az 1803-as könyv a legrégebbi magyar nyelvű bűvészkönyv és itt már Kalocsát egyértelműen, mint a kiadás helyét jelölik meg. Végül pedig 1985-ben, a Rádió gyerekriportereinek adott interjút Rodolfo, amiben kicsit többet elárult a könyvről. A riport itt hallható (a 38. perctól):
“Amire nagyon nagyon büszke vagyok: 1803, nem tehát nem ‘903, hanem ‘803-ból egy magyar bűvészkönyv. Úgy tudtuk hogy az 1816-ban Pesten kiadott Mágyiás a legrégebbi bűvészkönyv. [20 évvel ezelőtt kapott egy bűvészkönyvet] teteje nem volt, de előszóval kezdődött. Végig meg volt, vége se volt. Látom hogy ez egy régi bűvészkönyv, bele volt írva, hogy Tomasek János Kalocsa, 1803. Hát ha legrégebbi bűvészkönyv 1816-ban volt és a Tomasek János beírhatta Kalocsán, hogy 1803-ban, hát akkor ez egy régebbi bűvészkönyv. Elmentem a Széchenyi könyvtárba, nem tudták megállapítani, hogy mi a könyv. Volt egy nagyon kedves, öreg bűvészbácsi barátom, egy 80-84 év körüli. Egyik könyvet kinyitom és akkor látom, hogy ugyanaz a könyv, ami nekem megvan de megvan a címlapja, így van ebből két példány: egy a komplett, amit most majd besütünk fólia közé és a másik pedig az aminek nincs címlapja, de nagyon jó.”
Tehát ezek szerint meglett a könyv egy másik példánya, aminek a címlapja is megvolt. Sajnos a riportban nem árulta el a könyv címét. Itt azt hittem, hogy zsákutcába jutok, viszont olvastam róla, hogy egy tv műsorban bemutatott néhányat könyveiből Rodolfo és Galambos Fecó jóvoltából sikerült hozzájutnom ehhez a bizonyos 1980-as tv riporthoz Rodolfóval, amiben a könyveiről beszél. Ez a Cirkuszlexikon című sorozat 5. részeként került adásba. És ebben nem csak, hogy elárulja a könyv címét, de a borítóját is megmutatja! A bal oldali képen látható Rodolfo, a könyvvel a kezében. Ezt mondta a riportban:
“Nagyon érdekes módon sokáig úgy tudtuk, hogy ez a legrégebbi magyar bűvészkönyv, a Mágyiás ezermester Pesten lett kiadva 1816-ban, de van egy másik nagyon régi magyar könyvem, ami még ennél régebbi. 1803 - már vigyázni kell, mert papír töredezik - A kis tátos, Tomantsek János könyve, Kalocsán lett kiadva.”
És íme a könyv borítója:
A riport tanúsága szerint könyvben olyan komoly mutatványok is benne vannak, részletesen leírva, mint a bűvészek által ma is használt Vicces tölcsér (Comedy funnel). A címe alapján megtaláltam a könyvet Petrik Géza: Magyarország bibliographiája 1712-1860 című 1891-es könyvében, eszerint ez a szöveg szerepel a címlapján:
"Tomentsek János. A kis tátos, avagy útmutatás a természeti varázslásból könnyű és mulatságos alakjátékok készítésére. Ehez járulnak a tátosnak több mint két száz kérdések és feleletekből álló furtsa találmányú elmefuttatásai. (8-r. 136 l.) Irta és nyomtatta Tomentsek János könyvnyomtató Kalotsán 1803."
Mindenesetre ezek alapján kijelenthetjük, hogy a legrégebbi ismert magyar bűvészkönyv Tomentsek János: A kis tátos című műve, 1803-ból. Sajnos nem tudom, hogy mi lett a könyvnek azzal a két példányával, ami Rodolfonak megvolt. Lehet, hogy még életében valamelyik múzeum vagy könyvtár gyűjteményébe került, de szerintem valószínűbb, hogy Rodolfo saját gyűjteményében maradt. Rodolfo könyvgyűjteménye jelenleg a Kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumban található, és a Magyar Könyvgyűjtő 2003 októberi száma szerint 731 kötetből áll, amiből kb. 30 könyv származik az 1700-as, 1800-as évekből. A könyvgyűjteményt jelenleg Fekete Anetta gondozza, Csongrádi Béla szakmai segítségével. Remélem előkerül majd a könyv példánya, mert én nagyon kíváncsi lennék rá, hogy még milyen mutatványok vannak benne. Ha bárki bármit tud esetleg a könyvről, az kérem mindenképp jelezze!
Update: Több mint egy évvel a cikk írását követően Molnár Dániel és Csáki Tamás jóvoltából a Kiscelli Múzeumbean ma kézbe vehettem a könyvet. Molnár Dániel találta meg az egyetlen itthon fellelhető példányt (a másik fellelhető példányt a Brittish Múzeumban őrzik). A könyvet ti is megnézhetitek majd a múzeumban a 2021. decemberben megnyíló tárlaton.